Bernhard Miksa - Vekerdy Géza (szerk.): A polgárijogi határozatok tára egységes szerkezetben. A m. kir. Kúriának összes elvi határozatai, jogegységi és teljes ülési döntvényei szakonként csoportosítva (Budapest, 1934)

20 Magánjog 729. sz. E. H. Férje nevének viselésére jogosított nőnek a férj nevének viselésétől eltiltása. Ha a bontó ítéletben férje nevének viselésére jogosított nő utóbb arra érdemtelenné vált, volt férje kérheti, hogy az ő nevének viselésétől eltiltassék. (1925. november 13. 6417/1924. sz.) V. ö. H. T. 94. §. 420. sz. E. H. Házastársi ajándékozás hatályossága a bontóperben. A Ht. 89. §-ának rendelkezéséből következik, hogy csak a nem vétkes házastárs jogosult az adott ajándékot visszakövetelni; abban az esetben tehát, ha a bontó perben mind a két házastárs vétkesnek nyilváníttatott, az ajándékozások megállanak s azoknak a hatálytalanítását egyik fél sem követelheti. (1915. június 17. 233/1915. sz.) 725. sz. E. H. Eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes kártérítési felelőssége. A H. T. 3. §-a nem zárja ki, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes az általános magánjog szabályai szerint felelősségre legyen vonható azért a kárért, amit a másik jegyesnek a házasság Ígéretével kapcsolatos egyéb cselekményével vagy mulasztásával okozott. (1928. január 26. 4667/1927. sz.) 736. sz. E. H. Vélt házasságnak a házassági vagyonjogok szempontjából való hatálya. A vélt házasságnak (matrimonium putativum) a házassági vagyonjogok szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya van, mint az érvényes házasságnak. (1927. szeptember 7. 737/1927. sz.) V. ö. MMT. 170-173. §§. 4. Rokonság. Törvényes származás megtámadása. 16. sz. E. H. A gyermek törvényes származását egyedül a férj van jogosítva megtámadni és ez a jog a férj örököseire csak abban az esetben szál! át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem bírt, avagy ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt, következőleg a férj ezt a személyé-