Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 673/34. 73 mások a házasság ígérgetése tekintetében tartalmilag egybe vágnak s a felperes szerzett városias életmódja folytán nem tekinthette a peres felek közötti vagyoni különbséget oly akadálynak, hogy ne hihesse komolynak az alperes házassági ígéretének valóra válását... Z.-né tanú előtt is az alperes azt ígérte, hogy a felperesnőt boldoggá teszi, ami alatt népies értelemben rendszerint a házasságra való célzást értik ... A tanuk vallomásának a házassági ígéretre vonatkozó részét nem teszi aggályossá és megbízhatlanná az az óvatosság sem, hogy a felperesnőhöz intézett alperesi levelekben házassági ígéret nem fordul elő, mert hiszen az alperes annyira óvatos akart lenni, hogy a felperesnőt ismételten a levelek elégetésére, megsemmisítésére kéri... Való ugyan az is, hogy a felperesnő az alperest egyes leveleiben X. úrnak szólítja, de viszont volt a levelezésnek egy szaka, amikor a felperesnő az alperest „Kedves Bandikám"-ként szólítgatta... Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperesnőnek a varrás megtanulására pénzt adott és hogy kiadásaira 800—1000 pengőt juttatott neki, ámde ez még valóság esetén sem oly nagy összeg, amelyből arra lehetne következtetést vonni, hogy a felperesnő az alperessel a nemi viszonyt kizárólag az anyagi előnyökért tartotta fenn ... Mindezekből okszerűen foly, hogy a felperesnő az alperessel a nemi viszonyt ennek komoly házassági ígéretében bízva tartotta fenn és hogy az adott helyzetben a felperesnő a házassági ígéret beváltásának lehetőségét hihette, ha időileg nem is volt megjelölve... Ezekhez képest a felperesnő a nemi élet igazolt folytatása következtében nem vesztette el az erkölcsi kártérítéshez való igényét s az alperes kártérítési felelőssége megállapítandó volt... Az alperes a megismerkedés idejében 28 éves és özvegy ember volt s házasságából származott kis gyermekével együtt az anyja háztartásában élt, akivel együtt gazdálkodott. Harminc hold ingatlana van, melyet húszezer pengő adósság terhel, az ingatlant anyjának haszonélvezeti joga terheli. Az anyjának is van 10 hold ingatlana adóssággal terhelve és a kis fia tehermentesen 50 hold ingatlant örökölt... 1953. évi január havában az alperes újból megnősült és elvett egy 10 holdnyi ingatlannal rendelkező leányt... 675/54. — Elutasítás. — ... A felperesnő részben átértékelt hozománya, részben pedig közszerzemény címén követeli a kereseti 16000.— P összeget... A felperesnő jogi álláspontja szerint közszerzeményi igény érvényesítése nincs a törvényes házassághoz kötve, hanem a tényleges együttéléshez. Ezért az ú. n. vadházastársak között is lehetséges a közös szerzemény ... A közszerzemény jogintézményének az alapja az, hogy a házassági kapocs természeténél fogva bármelyik házasfél tevékenységének és vagyonának gyümölcse a másik házastársnak is javára válik és ennélfogva lesz közössé a házasság tartama alatt szerzettnek tekinthető vagyon. A közszerzemény fogalma alá tehát csak az a vagyon vonható, amelyet a házastársak házas együttélésük tartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Már pedig nem vitás tény, hogy a felperesnő néhai X.-el, az alperes jogelődjével csak 1905 augusztus hó 5-án kötött házasságot. Azt pedig a felperesnő maga adta elő, hogy a szentlőrinci ház, amelynek helyébe az alperes nevén álló pesterzsébeti házas belsőség lépett, az •1902. évben szereztetett, tehát^ még abban az időben, amikor X.-el házasságon kívüli viszonyban élt együtt. Minthogy a közszerzemény a házasság tartama alatti szerzésen és a szerzésnek a házastársak közt törvényből folyó közösségen nyugszik, azt a kérdést, hogy a házastársak vagyonában mi tekintendő közszerzeménynek, a szerzés időpontja, vagyis az dönti el, hogy mi szereztetett a házasság tartama alatt, nyilván téves a felperesnőnek az a jogi álláspontja, hogy a házasság megkötésével közszerzeménnyé válik az a vagyon is, amely az ezt megelőző házasságon kívüli tényleges együttélés tartama alatt szereztetett. A fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja tehát, hogy a jelen esetben a szerzés időpontját tekintve közszerzeményről szó sem lehet, az anyagi jogi rendelkezéseknek megfelel. Való ugyan,