Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 1732/31—2076/31. 57 való gazdálkodásra használta fel, amely gazdálkodás veszteséggel járt... 1752/31. — Elutasítás. — A kereseti előadás szerint felperesnő az alperessel körülbelül 10 éven át a nemi élettel is párosult szerelmi viszonyt folytatott annak reményében, hogy az alperes őt ismételten tett ígéretéhez képest nőül fogja venni, de amely ígéretét nem váltotta be és más nőt vett feleségül. Azon felül az alperes akkor, amikor ezt a viszonyt megszakították, őt megfelelően kártalanítani magát kötelezte ... az alperes akkor, amikor a felperesnővel ezt a viszonyt megkezdette és folytatta, első feleségével még törvényes házassági kötelékben élt és felperesnő erről a körülményről tudott.. . A Kúria azonban tisztességes nőnek nem tekintheti azt a nőt, aki tudatosan még törvényes házassági kötelékben álló férfival nemi viszonyra lép ... Ennélfogva a felperesnő házassági ígéret be nem tartásából származott erkölcsi kártérítéshez igényét alperessel szemben még abban az esetben sem érvényesítheti, ha ez az ígéret tényleg megtörtént és a felperesnő ezt komolynak is tekinthette... Ami az alperesnek a viszony megszakítása alkalmával állítólag tett ígéretét illeti, ezt a felperesnő nem bizonyította... (III. tanács). 1974/34. (I. tanács, perújítás, ugyanezen felek). — Elutasítás. -— ... A Kúriának a fenti perben elfoglalt jogi álláspontja a perújítási kereset elbírálásánál is irányadó... A felperesnő perújítási keresetét arra az új tényre alapította, hogy akkor, amikor az alperes őt házassági ígérettel a nemi viszony folytatására rávette, alperes az akkori feleségével már nem élt házassági életközösségben, sőt közöttük a bontó per is folyamatban volt... Ez a tény azonban közömbös, mert a házassági kötelék fennállott a különélés idejében és a bontó per folyama alatt is... S ha való is a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a tény, hogy az alperes a felperesnőnek első feleségével kötött házasságának felbontása után is tett házassági ígéretet, ez a csábítás fennforgásának megállapítására azért nem alkalmas, mert az említett házasság felbontása után tett házassági ígéret idejében a felperesnőnek az alpereshez való nemi viszonya már évek óta fennállott s így nem lehet szó arról, hogy az alperes a házasságnak felbontása után tett házassági ígérettel vette rá a felperest arra, hogy vele nemileg érintkezzék... 2076/31. — Elutasítás. — Felperesnő az 1918. évben, 13 éves korában, került nagynénjének, budapesti lakos, háztartásába, akinek férje altiszt a ... kórházban ... Szeretettel nevelték a felperesnőt, aki otthon kézimunkával foglalkozott s e perben varrónőként jelölte meg foglalkozását ... Az 1928. évben tehát, amikor az alperessel megismerkedett, már 24 éves volt... A magát újpesti lakosnak és kovács mesterséget üző egyénnek valló alperes valódi neve helyett Kovács álnevet használt ... A peres felek Budapesten az Amerikai úton az 1928. év március havában egy kapu alatt ismerkedtek meg, ahova az eső elől menekültek ... és már ez alkalommai megállapodtak, hogy néhány nap múlva találkoznak, ami meg is történt és ekkor a peres felek elmenlek a ... szállóba egy kibérelt szobába... A felperesnő előadása szerint az alperes ekkor első ízben említette neki házassági szándékát és közösülés céljából erőszakoskodni kezdett vele, de a felperesnő a közösülést nem engedte meg... Ezt követően az alperes, aki nős és 3 gyermek atyja, többször találkozott a felperesnővel nevelő szüleinek lakásán, de mindig volt valaki otthon... Ide vonatkozólag a felperesnő előadása az, hogy az alperes azért járt hozzájuk, mert az alperes azt hangoztatta, hogy feleségül akarja őt venni, ellenben az alperes ide vonatkozó állítása az, hogy ő panaszkodott a felperesnőnek, hogy a ... szállóban drága a szoba és erre mondotta volna felperesnő, hogy akkor keresse fel a lakásán, mert nem szoktak odahaza lenni s inkább adja neki a szállodai pénzt... E többszöri látogatás után, július havá-