Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
I. 7940/29—8074/29. 49 ben tartózkodó az alperesnek az ígérgetése és ez a viselkedése bírta rá a felperesnőt arra, hogy az alperesnek oda adja magát, így kívánván bebizonyítani, hogy szűz ... A felperesnő az első nemi érintkezéskor tényleg érintetlen volt... A felperesnő tapasztalatlan voltára nem lehet befolyással, hogy a nemi érintkezéskor már 23 éves volt. Felperesnő ny. csendőrőrmester leánya, alkalmi varrónő és 1 hold földje van, özvegy anyjának 4 hold földjére 3 gyermek fog örökösként jelentkezni. — Alperesnek anyjától örökölt 9 hold földje van, de önálló gazdaságot nem folytat, mert a gazdaság felszerelésének megfelelő tőkével nem rendelkezik s ezért atyja gazdaságában tevékenykedik. Az atyja alperes nagyanyjának 140 hold ingatlanán gazdálkodik. Az öröklendő vagyonra 3 gyermeknek van törvényes igénye... 7940/29. — Marasztalás. — 3000.— P. ... Felperesnő az alperessel az 1923. évben ismerkedett meg, amikor az alperes a felperesnő szülei házához ment lakni bérelt szobába ... Alperes házassági ígérete folytán mintegy félév múlva közösült először a felperesnővel s azután évekig tartotta fenn a nemi viszonyt... A kártérítés összege szempontjából a felperesnő társadalmi állása, valamint az alperes vagyoni viszonyai jönnek tekintetbe ... Alperes falusi segédjegyző... 8074/29. — Közbenszóló ítélettel alperes kártérítési kötelezettsége megállapítva. — ... A fellebbezési bíróság jogi álláspontja szerint felperesnő az alperestől csábítás jogalapján kártérítést és elégtételt nem követelhet, mert a nemi viszony megkezdésének idejében tapasztalatlan leánynak nem volt tekinthető. Ezt a jogi következtetést a felperesnőnek már betöltött 18 éves életkorából és abból a megállapított tényből vonta le, hogy a felperesnő feltűnő jelenség és a kis város viszonyaihoz mérten elég kihívó magatartású leány volt, akit a fiatal emberek megbámultak és utána fordultak... Következtette továbbá abból, hogy az alperessel az ablaknál, illetve az utcán ismerkedett meg, végül, hogy egy alkalommal, X-ről Y-ra utaztában a vasúton csak látásból ismert fiatal embert megszólított, tőle cigarettát kért és lábaii kacéran egymásra fektetve vele beszélgetett. A magánjogi csábítás szempontjából azonban a bírói gyakorlat a nemi élet tekintetében a tapasztalatlanságot életkorhoz nem köti, felperesnőnek a fellebbezési bíróság ítéletében kiemelt megjelenése és magatartása pedig erkölcsi életének fogyatékosságára következtetési alapot nem nyújt és annak a megállapítására nem alkalmas, hogy a felperesnő erkölcsi tisztaságát és társadalmi megbecsülését az alperessel folytatott nemi viszony megkezdése előtt elvesztette. A művelt középosztályhoz tartozó felek egyező előadása alapján nem vitás, hogy az alperes a felperesnővel kötött ismeretség után a felperesnő szüleinél látogatást tett, melyet mind sűrűbben megismételt, utóbb a felperesnő anyjának tudtával és hozzájárulásával csaknem minden nap egész délutánokat a felperesnőnél töltött, neki gyűrűt adott, amelyet a felperesnő Viszonzott, az 1919. év elején Budapestről írt levélben pedig biztosítja a felperesnőt változatlan szerelméről, a felperesnő édesanyját mamájuknak nevezi, kijelenti, hogy szavát mindenkor meg fogja tartani és ha szülei más valakit akarnának neki választani, úgy szüleit is elhagyná, mert egyedül csak azért tanul és töri magát, hogy a felperesnőnek szép életet biztosítson. Az egyenrangú feleknek ebből a több hónapig tartott ismeretségéből, az ismeretség ideje alatt kölcsönösen kifejlődött vonzalmából és az alperes leveleinek a tartalmából okszerűen csak az a jogi következtetés vonható le, hogy az érintetlenségénél fogva tapasztalatlan felperesnő alperesnek az előzményeknél fogva komolyan tett házassági ígéret folytán adta beleegyezését a nemi viszony megkezdéséhez, amelynek folytatását az alperesnek a gyermek megszületésével bekövetkezett visszavonulásáig ezzel a komoly ígérettel kimélyített bizalmas viszonynál fogva engedte meg... A Kúria az iratokat a fellebbezési bíróság visszaterjesztése folytán újból a fellebbezési bírósághoz küldötte vissza, mert az első bíróság ebben az ügyben nem közbenDr. Hajnal Henrik