Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
I. 5547/28. 41 rá, hanem a felperesnő érzéki túlfeszültsége keresett az alperessel folytatott benső viszonyban nemi kielégülést... Felperesnő ... mint a középosztályhoz tartozó szülők tisztességes és nemileg érintetlen gyermeke az... első nemi érintkezés idejében 17-ik életévét alig töltötte be, ... ez a nemi érintkezés a feleknek 2—3 évvel azelőtt... a tánciskolában kezdődött állandó ismeretsége után következett be ... a feleknek egyenlő társadalmi állása van... az alperes az ismeretség után következő évek alatt meghívás folytán a felperes szüleinek házához is bejáratos volt... Ebből okszerűen csak az a jogi következtetés vonható le, hogy a ... tapasztalatlan felperesnő ... nem, egyébként sem bizonyított, érzéki vágyainak engedve, hanem az alperesnek az előzményeknél fogva komolyan tett házassági ígérete folytán tett eleget a tapasztaltabb alperes kívánságának, nyilván jogszabályt sért tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperes magatartásában a magánjogi csábítás jelenségeit felismerhetőnek nem találta ... A fellebbezési bíróság azonban a felperesnő kártérítési igényét abban az esetben sem vélte megállapíthatónak, ha őt az alperes a magánjogi csábítás fogalma alá vonható házassági ígérettel létesített bizalmas viszony kihasználásával bírta volna a nemi érintkezés eltűrésére, mert további érvelése szerint felperesnő az alperessel a nemi viszonyt folytatta 1926. évi pünkösd után is, amikor az alperessel való egybekelés reménye már nem volt meg... Az alperes azonban személyes meghallgatása rendén maga adta elő, hogy,... jóllehet a szülői beleegyezés megszerzésének nehézségei miatt a felperesnővel 1925. év őszén szakított, . .. röviddel ezután ismét feljárt a felperesnő szülei lakására, — tőlük a felperesnő kezét megkérte, a kelengye minél gyorsabb elkészítését sürgette, ... ennek dacára az alperes 1926. év pünkösdjén a felperesnővel nyilvánosan ismét szakított azért, mert az alperes nővére az alperes jelenlétében kijelentette a felperesnő előtt, hogy az alperes szülei megtudván a nemi viszonyt, a házasság megkötéséhez beleegyezésüket megtagadták. Ebből a tényállásból pedig okszerű a következtetés arra, hogy az alperes a felperesnőnek azt a függő helyzetét használta ki a nemi élet folytatásához való beleegyezésére, amely helyzetben a felperesnő vele, mint vőlegényével szemben a közeli házasságkötés biztos reményében megszilárdult bizalmas viszony bensősége folytán állott. A felperesnő erkölcsi épsége ellen elkövetett eme szándékos cselekedetnek jogellenességét és az alperesnek ebből folyó kártérítési kötelezettségét pedig az a megállapított tény sem szünteti meg, amely szerint a felek közt a nemi érintkezés az 1926. év pünkösd után bekövetkezett formai szakítás után is változatlanul folyt tovább 1927. év tavaszáig, amikor az alperes a végleges szakítást a felperesnőnek telefonon azzal jelentette be, hogy mással jegyezte el magát... (A nagykorú alperes a szülei beleegyezéséhez csak az ismeretség első idejében ragaszkodott, utóbb azonban a saját szülei hozzájárulásának kikérése nélkül nyilvánosan is eljegyezte a felperesnőt... Felperesnő a periratokhoz becsatolta alperesnek 1926. évi augusztus hó elsején kelt levelét, melynek tartalma feljogosíthatta a felperesnőt arra a reményre, hogy a házassági ígéret teljesítésének az útját a másodízben bekövetkezett nyilt szakítás sem zárta el) ... Ágyasságról a felek között szó sem lehet... 5547/28. — Marasztalás. — 2000.— P. ... az alperes, aki fűszerkereskedő és korcsmáros, az 1912. évi február hó 16-án született és a2 1923. évtől kezdve szolgálatban állott kiskorú X. Juliannával 1925. évi július hó 6-át követő időben a magánjogi csábítás megállapítására alapul fekvő körülmények között nemileg közösült, aminek következtében a kiskorú felperesnő az 1926. évi április hó 17-én fiúgyermeket szült. A magánjogi csábítás alapján az alperessel szemben megállapító U kártérítési felelősség kérdése a felülvizsgálati eljárásban megtámadva nincs, csupán a kártérítés összegét kérte a felperesnő a megítélt 1000 pengőről a kereseti 4800 P-re felemelni s a költségekre nézve megfelelően intézkedni. Ebből a szempontból a felperesnő... különösen azt támadja, hogy a fellebbezési bíróság nem állapította meg a szü-