Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 8077/27. 35 megtérítését a törvény a törvényes képviselőnek az eljegyzésbe való beleegyezésétől teszi függővé, az utóbb teljesítlenül maradt házas­sági ígéret hatása alatt^ folytatott nemi viszonyból támasztott sokkal súlyosabb kártérítési igény is sikerrel nyilván csak akkor érvényesít­hető, ha a cselekvőképességében korlátolt egyén törvényes képviselő­nek a beleegyezésével tett házassági ígéretet. Alperesnek ez a panasza nem alapos. Mert a kártérítési és visszakövetelési jognak a H. T. 3. §-ban foglalt szabályozása nem érinti a magánjog egyéb szabályain alapuló jogokat és kötelezettségeket és ezek között a kártérítési kötelezettséget és annak mérvét abban az esetben, ha az egyik jegyes a másikat szándékosan tiltott vagy a büntető törvénybe ütköző cselekménnyel károsította meg. Már pedig az akkor 17 éves alperes a 16-ik életkorát alig elért felperesnot ennek apjától történt megkérése és a házasságkötés napjának megállapítása után, tehát ön­ként és komolyan tett házassági ígérettel bírta az utóbb megszületett fiúgyermek fogantatásához vezetett nemi közösülésre, ezután azonban az eljegyzéstől minden bizonyított ok nélkül visszalépett és rövid idő múlva más leánnyal lépett házasságra. Az alperesnek a felperes lányi tisztessége és erkölcsi érintetlensége, mint a jog által elismert érdek «llen az eljegyzéstől függetlenül elkövetett és a magánjogi csábítás fogalma alá vonható eme szándékos és jogellenes cselekménye jog­szabályaink értelmében kártérítésre kötelez, melyért mint tiltott cse­lekményen alapuló kötelezettségért a kiskorú is felel... A Kúria a fel­peresnő társadalmi állására és arra való tekintettel, hogy az alperes bár egyelőre szüleinek a haszonélvezetével terhelt 2 hold szőlőnek és 5 hold szántónak a tulajdonosa, de az apjának jelentékeny gazdaságá­ban és malmában mint családtag fejt ki tevékenységet, a felperesnő erkölcsi épségében és ezzel közvetve vagyoni érdekkörében szenvedett jogsérelem kárpótlásául megállapított 50 millió koronát megfelelőnek találta... 8077/27. — Feloldás. — ... A felek között fennálló rövid előző is­meretség után a felperesnő az alperest ennek meghívására lakásán felkereste, majd 2 hét múlva ismét felment az alperes lakására s mi­után az biztosította őt arról, hogy rövid időn belől oly vagyoni hely­zetbe jut, hogy mindenkor gondoskodhatik majd a felperesnőről, az alperessel szerelmi viszonyt kezdett, amely viszony éveken át 1925. évi július hó közepéig tartott, mely idő alatt az alperes a felperesnő eltar* tásáról állandóan gondoskodott, sőt időközben olaszországi és más nya­raló helyeken is együtt nyaraltak, míg végre hat és félévig tartott sze­relmi viszonyuk után az alperes 1925 évi július havában szakított vele, amikor is közöttük az A) alatt csatolt írásba foglalt, dc az alperes által alá nem írt s így a felperesnő részéről szóbeli megállapodásnak tekin­teni kívánt megegyezés jött létre a felek között. E megállapodás a fel­Í >eresnő kereseti előadása szerint azt tartalmazza, hogy az alperes a elperesnőnek, aki az idők folyamán mindenkor a legszeretetreméltóbb érzelmeket és magatartást tanúsította iránta s akit az eltöltött évek során csak oly anyagi támogatásban részesített, mely éppen csak lét­fenntartására volt elégséges, de a jövőre való tőkegyűjtést reá nézve lehetetlenné tette, annak teljes tudatában, hogy a személyes kapcsolat­tal meggátolta a felperesnőt abban, hogy akár házasságkötés útján, akár más módon önálló existencia megalapozásáról s jövőjének anyagi biztosításáról gondoskodjék, mindezen körülmények szeretetteljes s köteles mérlegelésével és tudatában annak, hogy mindezért a felperes­nőnek teljes anyagi kárpótlással tartozik, teljes anyagi kárpótlást ígért, kártérítésként a keresetbe vett követelés megfizetésére kötelezte ma­gát. A kereset, tartalma szerint, tehát kifejezetten és félreérthetetlenül a felek közt éveken tartó szerelmi viszony megszűnésével, e viszony­ból folyólag, a felperesnőnek akár házasság útján, akár más módon az önálló existencia megteremtésével vagy meggátlása címén kötelezett, összegben is meghatározott kártalanítás érvényesítésére irányul... A mind a két fél részéről kétségen kívül erkölcstelen viszony megszakí­tásából kifolyólag azon az alapon érvényesíteni kívánt kártalanítás 5*

Next

/
Thumbnails
Contents