Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

20 Már a Bevezetés elején rámutattam a büntetőjogi értelemben vett csábítás esetében fennforgó elvi különbségre, azonban ezúttal is, a csábítás kérdésének taglalását befejezve, felhívom az olvasó figyelmét a Csábítás (büntetőjogi/ fogalma és Elmegyenge nő címszók alatt idézett határozatokra, melyekből kiviláglik, hogy a Kúriának legújabb ítéletei is tanúságot tesznek arról a szakadatlan, a^ jogtudomány ügyét szolgáló munkáról, melyet folytat és mellyel mindig újabb és újabb szempontokat visz bele a kétféle csábítás jellemzésébe. Közismert a Kúria felfogása a Nemi viszony megszűnése esetére juttatott és ígért vagyoni előny tekintetében létrejött jogügyletekre vonatkozólag, ellenben — úgy tudom — kevésbbé ismert az a kúriai gyakorlat, mely azon perekből kifolyólag alakult ki, melyeket Ajándék visszakövetelése, Élelmezési kiadások visszakövetelése címen indítanak a Kitartott férfi... és a Kitartott nő... ellen. Az ezen címszók alatt idézett határozatokból látjuk, hogy a Kúria szigorúan kitart amellett, hogy a Jó erkölcsökbe ütköző jogügyletekből, illetőleg viszonyból nem lehet jogokat származtatni, de adott esetben hajlandó a Méltányosság szempontjának helyet engedni, feltéve, hogy a Gazdagodás okozta joghátrány kiegyenlíthető és ekként nem látja kizártnak azt sem, hogy a férfi volt barátnőjétől visszakövetelje a neki adott Kölcsön-t, feltéve, hogy ennek jogi ismérvei fennforognak. A nemi viszonnyal kapcsolatban okozott és az általános magánjogi elveknek megfelelő Vagyoni kár okozásá-ra főleg a Betegség okozása, Megfertőzés nemi betegséggel, Másodlagos jelenségei a vérbajnak és Vérbajjal való megfertőzés címszók alatt idézett határozatok vonatkoznak. Ezek világosságot vetnek erre a nem könnyű ítélkezésre, melyet leggyakrabban az Orvosszakértői vélemény és az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye dönt el. A Kúriának az anyagi igazság érvényre juttatása érdekében fáradhatatlanul kifejtett ítélkezése akkor is nyilvánul, mikor a perjog szabályait alkalmazza. Csak mutatóként utalok az Alaki jogereje az ítéletnek, Felülvizsgálat körébe mi tartozik, ítélt dolog, Jogalapváltoztatás nem forog fenn, Következtetés a felülvizsgálat körébe tartozik, Keresetváltoztatás, Kiskorú perképessége, Megállapítási per, Perújítás gyermektartási perben és Törvényes képviselő beavatkozása címszók alatt idézett határozatokra. Azzal zárom be ezt a rövid Útmutatást, hogy tisztelettel felhívom Kartársaim nagybecsű figyelmét Ellenimondások a kereseti és felperesnői személyes előadások között, Combközi nemi érintkezés, Szűzen teherbe esés, Igazmondás a perben és Ügyvédi műhiba címszók alatt idézett határozatokra, melyekből fel fogják ismerni, hogy csak az ügyfél által közölt tényállás valóságának kellő ellenőrzése után ajánlatos a szóban levő pereket megindítani, mert előfordul-