Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

II. 4289/32—1853/35. 133 ismerősei előtt beszélt alperesről, mint vőlegényéről, alperes a „vőlegény" megjelölés alkalmával, C.-né tanú vallomása szerint, mindig „viccelt"... De helyesen mutat rá a fellebbezési bíróság arra is, hogy a komoly házassági ígéret megtételének ellene mond az a körülmény, hogy az alperes a majdnem kilenc évig tartott ismeretség tartama alatt a íelperesnőt a saját családjával meg nem ismertette, mert nem lehet feltételezni azt, hogy az alperesnek ilyen hosszú idő alatt erre mód és alkalom ne kínálkozott volna akkor, amidőn szülei az egész idő alatt Budapesten laktak, továbbá, hogy az alperes orvosi oklevelének megszerzése, illetve orvosi gyakorlatának tényleges megkezdése után a házasság megkötésének semmi elfogadható akadálya nem volt, különösen akkor, amidőn a felperesnő tényelőadása szerint alperes két helyen is tartott fenn orvosi rendelőt... Figyelemmel arra is, hogy a felperesnőnek X. Lajossal fennállott házassága a felperesnő hibájából is felbontatott és pedig amiatt, mert X. Istvánnal kapcsolatban a házastársi hűséggel össze nem egyeztethető magatartást tanúsított, helyesnek fogadja el a Kúria a fellebbezési bíróság ama ténymegállapítását, hogy a peres felek között ismeretségük egész tartamára kiterjedően csak nemi viszony állott fenn... Az eljegyzés létrejöttének hiányában tehát önként elesnek mindazok a következmények, amelyeket a felperesnő kereseti követelésének megalapozása szempontjából az alperessel való jegyesi viszonyához és annak az alperes részéről történt indokolatlan megszakításához a H. T. 3. §-ban foglalt jogszbály alapján fűzni kíván ... 4289/32. — Elutasítás. — A felek viszonya a legkorrektebb volt mindvégig, mert nem fajult el erkölcstelen (pl. nemi) viszonyra. Ilyen körülmények között pedig a felperesnő által érvényesített kereseti igénynek törvényes alapja nincs. Ugyanis az eljegyzésnek alapos ok nélküli egyoldalú felbontása a H. T. 3. §-a értelmében jogot ad ugyan a vétlen félnek és rokonainak a kötendő házasság céljából tett kiadások megtérítésére és ajándékok visszakövetelésére, ez az eset azonban ezúttal nem forog fenn, mert a felperesnő ilyen követeléseket nem is támasztott... A fennforgó esetben a Kúria a 725 E. H.-ban foglalt jogszabály t sem találta alkalmazandónak, nem pedig azért, mert a felperesnő nem állított az alperes részéről oly cselekményt vagy mulasztást, amely alperest vétkessége folytán az általános magánjog szabályai értelmében kártérítésre kötelezné. A felperesnő részéről felülvizsgálati kérelmében is felhozott és egyébként nem vitás tény, hogy az alperes egy éjjelen az utcán a felperesnő szoknyáját ennek akarata ellenére felemelni igyekezett, egymagában véve még nem tekinthető olyan vétkes cselekménynek, amelynek alapján az alperes kártérítési felelősségét megállapítani lehetne annál is kevésbbé, mert az alperes ezzel a felperesnőnek erkölcsi integritásában semmiféle kárt nem okozott. 1853/33. — Marasztalás. — 5700.— P. — ... Az akkor negyedéves bölcsészettanhallgató alperes 1925. évi február hó 25-én eljegyezte az akkor elsőéves bölcsészettanhallgató felperesnőt... Alperes kikötötte, hogy a felperesnő ne folytassa tanulmányait és az első év befejezte után a felperesnő leckekönyve az alperes birtokába került és ott maradt az eljegyzés felbontásáig... A házasság megkötése időpontjára a peres felek előadása eltér egymástól, mert mig a felperesnő azt állította, hogy a megállapodás az volt, hogy az esküvőt megtartják, mihelyt az alperes valamilyen állásba kerül, az alperes azt a megegyezést vitatta, hogy a házasság megkötése csak akkor következik be, ha az alperes rendes tanári állást kap... A peres felek előadása azonban megegyezik abban, hogy az alperest hét hónapon keresztül, 1927. év őszéig, Lajos nevű testvére tartotta ... Az 1927. év november havában az alperest a ... középiskolába tanárnak megválasztották ... Ennek megtörténte után a felperesnő és testvérei felszólították az alperest, hogy házasságkötési ígéretének tegyen eleget, mely esetben utóbbiak hajlan-