Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
128 II. 4539/28—3867/29. 4539/28. — Elutasítás. — ...A felperesnőnek X. Pállal kötött házassága még fennállott abban az időben, amelyben felperesnő az alperessel jegyesi viszonyra lépett. A H. T. 12. §-a értelmében pedig a fennálló érvényes házasság a házasságkötésnek anyagi semmiségi bontó akadálya, amiből önként következik, hogy olyan feleknek az eljegyzése, akiknek házassága valamely elháríthatatlan akadályba ütközik, érvényesnek el nem ismerhető, mert olyan házassági ígéret, amelyet a jegyesek a törvény feltétlen és el nem hárítható tilalma következtében nem teljesíthetnek, céltalan és jogilag megengedhetetlen, abból tehát sem jogok, sem kötelezettségek nem származhatnak. ... nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt^ azzal, hogy érvényesen létrejött eljegyzés hiányában a felperesnőt kártérítés iránt támasztott keresetével elutasította .. . 4888/28. — Második feloldás. — (Lásd 569/27. sz.) — A Kúria 669/27. sz. végzésében jogi állásponját részletesen kifejtette. Erre a jogi álláspontra való utalással szükségesnek találja a Kúria a felperes által a fellebezési tárgyaláson felhívott Dr. Dóci Sámuel tanúkéníi kihallgatását arra a körülményre, hogy a felperesnek az alperesek leányával történt eljegyzése a Sütők Lapjában minden megjegyzés nélkül megjelent-e vagy sem? Ha igen, meg kell szerezni a vonatkozó lappéldányt és az alperesek meghallgatásával, esetleg az ebben az irányban felajánlandó további bizonyítékokkal meg kell állapítani, hogy az alperesek járatták-e a Sütők Lapját vagy sem? ... A Pp. 304. §. ut. bek.ben foglalt rendelkezésre való tekintettel az eskü alatt kihallgatott felperest az alperesek leánya tanúval, valamint a szintén eskü alatt kihallgatott alperesekkel szembe kell állítani és így az ezek vallomásában fennforgó ellentétek kiegyenlítését ezzel az eljárással kell megkísérelni. Szükségesnek találja a Kúria még Dr. A. és E. Zsigmond tanúknak a kihallgatását arra nézve, hogy tudják-e és honnan, hogy a felperes az alperesek leányát eljegyezte.. . (Habár rendkívüli jogi érdekességgel bírt volna, hogy az ügy ítélethozatal céljából újból visszakerüljön a Kúriára, erre nem került a sor, mert a felperes képviselője a Tábla elutasító ítélete elleni fellebbezését elkésve adta be, igazolási kérelme pedig jogerősen el lett utasítva. Szerk.). 3151/29. — Elutasítás. — Felperesnő havonként előre fizetendő 250.— P járadékszerű kártérítés iránt indított keresetét arra alapította, hogy alperes őt a férje ellen már amúgy is megindítani szándékolt házassági bontóper gyors lejártatására azzal a megtévesztő kijelentésével bírta rá, ejtse el férje ellen az őt megillető nőtartási igényét, akkor a férje a házasság felbontása elé nem fog akadályokat gördíteni, a tartásdíjra pedig szüksége amúgy sem lesz, mert őt nőül fogja venni,... és hogy alperes házassági ígéretét be nem váltván, őt a férjével szemben egyébként feltétlenül megilletett nőtartásdíj erejéig megkárosította. A kereset alapja tehát alperesnek a felperesnőt megtévesztő, — tehát jogellenes — cselekménye, amely a H. T. 3. §-ában meghatározott kártérítési igény kereteit meghaladja és így az általános magánjogi szabályoknak megfelelően bírálandó el... azt a kérdést, hogy a felperesnőt férjével szemben a nőtartásdíj megillette volna, ha erről az igényéről le nem mond, csakis a házassági per bírósága dönthette volna el, minthogy azonban a házassági per bírósága nem döntött, felperesnőnek ezt az igényét vagyontárgynak tekinteni nem lehet és így nyilvánvaló, hogy felperesnő egy még kétes és bizonytalan igényéről való lemondás által valóságos vagyoni kárt nem is szenvedhetett... 3867'29. — Elutasítás. ... Felperesnő azt hozta fel kártérítés iránti keresete jogalapjaként, hogy az alperes rávette arra, hogy házasságát bontsa fel, hogy az alperes őt eljegyezhesse és nőül vegye, ez utóbbi
