Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

II. 669/27. 125 Y. Mariának az Amerikába vándorolt és Y. Józseffel fennállott házassága az 1914. év nyarán felbontatott, amiről az I. r. felperesnek tudomása volt s viszont Y. Mária is tudta, hogy I. r. felperes törvényes házassága fennáll E... tények ismerete mellett kötötték meg I. r. felperes es Y. Mária a... kir. közjegyző által felvett közjegyzői okiratba foglalt „Házasági szerződésinek címzett szerződést. Ezen okirat i. pontja szerint I. r. felperes és Mária „jegyesek házassági frigyre lépni szándékozván, az alábbiakban állapodnak meg" s ezt követően az okirat tartalma szerint I. r. felperes „jövendőbeli nejének ajándékozza a per tárgyát képező ingatlanokat és Mária az ajándékozást elfogadja." A szerződés 3. pontja szerint pedig Mária halála esetére, ha leszármazók nélkül halna el, jövendőbeli férjét rendeli örökösének ... Az okirat címe „Házassági szerződés" ugyan, azonban tartalmánál fogva házassági szerződésnek nem minősíthető, mivel nem a házasságból folyó vagyoni jogviszonyok vannak abban szabályozva, hanem az 1886/7 t. c. XXII. §. c. pontja alá eső s a jegyesek által is köthető egyszerű ingatlan ajándékozási jogügylet jött létre. A szerződés 3. pontja pedig halál esetére szóló rendelkezést tartalmaz. Az okiratba foglalt ajándékozási jogügylet a valódisága tekintetében nem kifogásolt okirat szövege szerint kétségtelenül jegyesek között létesített jogügylet. Ez azonban az előre bocsátott tényállás mellett a jó erkölcsökbe ütközőnek minősül, mert a házasság jogi fennállása alatt a házastársi hűséggel össze nem egyeztethető és a házastársi kötelességet szándékosan és súlyosan sérti az a házasfél, amelyik magát harmadik személlyel jegyben levőnek nyilvánítja s ezzel mint jegyes szerződést is köt és ugyancsak a jó erkölcsökbe ütközik annak az eljárása, aki házasságban levő házastárssal ennek ismerete mellett jegyesi viszonyt létesít s mint ilyen a polgári törvények kivételes rendelkezése alá tartozó formában jogügyletet köt. A jó erkölcsökbe ütköző szerződés önmagában semmis lévén, abból jogok és kötelezettségek nem keletkezhetnek s ezért a fellebbezési bíróság az anyagi jogot helyesen alkalmazta, amidőn a fent jelzett közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási ügyletet hatálytalannak nyilvánította és a hatálytalanság folyományaként az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítása iránt intézkedett. (458. sz. E. H). 669/27. — Feloldás. — ... A fellebbezési bíróság a felperest a H. T. 3. §-ra alapított keresetével lényegileg azért utasította el, mert a felperes és alperesek még kiskorú leánya jegyesek nem is voltak és ezt a ténymegállapítását arra alapította, hogy a felperes az ítéleti indokolásban idézett leveleivel, amelyekben az eljegyzés megtartását sürgeti, maga cáfolta meg azt az állítását, hogy az alperesek leányának tényleg jegyese lett volna. A fellebbezési bíróságnak ez a ténymegállapítása azonban téves ... Ugyanis az eljegyzés érvényességéhez sem a törvény, sem a törvényes szokás bizonyos alakiságot nem kíván meg. Az eljegyzés érvényességéhez teljesen elegendő, ha a vőlegény és a menyasszony egymásnak kölcsönösen házasságot ígérnek. A felperes leveleiben foglalt azoknak a részeknek, amelyekben a felperes az eljegyzés megtartását sürgeti, helyes értelmezésben nem lehet más magyarázatot adni, minthogy a felperes ezekben a nyilvános és ünnepélyes eljegyzés megtartását sürgette, ami nem zárja ki azt, hogy a valóságos eljegyzés már korábban érvényesen megtörténhetett ... Ennélfogva jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperes által az eljegyzés megtörténtének bizonyítására felhívott tanúk, X. Albert, B. László, G. Endre és R. József, meghallgatásának elrendelését megtagadta ... Az alpereseknek a H. T. 3. §-ában írt jogszabályon alapuló vagyoni felelőssége azonban csakis akkor állhat fenn, ha ezek említett kiskorú leányának a felperes által történt eljegyzéséhez akár kifejezetten, akár konkludens tényekkel hozzájárultak és a jegyesség felbontása az ő vétkességükből történt. Ide vonatkozólag azonban a fellebbezési bíróság tényállást nem állapított meg... Téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy