Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)
ben az esetben a Ptké. 27. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazhatja, vagyis az államigazgatási szerv határozatának végrehajtását nem függesztheti fel. A birtokvédelmi eljárás során hozott bírósági határozatnak azonban már anyagi jogereje van annyiban, amennyiben a bíróság azonos tényés jogalapon, azonos felek között a birtokláshoz való jogosultságot elbírálta [Pp. 229. § (1) bek.]. 17. Az államigazgatási szerv eljárásának legfőbb célja a megzavart birtokhelyzet gyors helyreállítása és a birtoksértőnek e magatartástól való eltiltása. Az államigazgatási eljárás során a birtokláshoz való jogosultság kérdése a birtokvita eldöntésénél kivételesen vehető figyelembe, ha a jogosultság nyilvánvaló, és annak megállapításához szükséges tények az eljárásra megszabott rövid idő alatt tisztázhatók. Az államigazgatási szerv döntését rendszerint a tényleges helyzetre alapítja. Ha ennek a helyzetnek a tisztázása hosszabb eljárást tenne szükségessé, vagy egyébként — pl. az ügy rendkívüli bonyolultsága miatt — olyan feladatot jelentene az államigazgatási szerv számára, amelynek megfelelő megoldására tizenöt nap alatt nincs módja, e határidő eltelte után köteles az ügyet — döntés meghozatala nélkül — a bírósághoz áttenni. Az államigazgatási szerv van abban a helyzetben, hogy eleve megfontolja, vajon módja van-e tizenöt nap alatt az ügyben érdemi határozatot hozni. Ezért abban az esetben, ha az államigazgatási szerv meggyőződik arról, hogy a rendelkezésére álló tizenöt nap alatt megfelelő határozat hozatalára nincs módja, nincs akadálya annak, hogy az iratokat nyomban áttegye a bírósághoz, amely köteles az ügyben eljárni. Ilyen esetben ugyanis ellenkeznék a szem előtt tartott céllal az, hogy a bíróság az iratokat visszaküldje, mert ennek egyetlen következménye az eljárás elhúzódása lenne. 777. A birtokos a korábbi tényleges birtoklása alapján az államigazgatási szervtől igényelhet védelmet. Ennek az eljárásnak a gyors lefolytatásához fűződő fontos érdek szükségessé teszi, hogy a bíróság a maga részéről is gyors intézkedéssel segítse elő azt, hogy a birtokvédelemért hozzá forduló felek ügye mielőbb az illetékes államigazgatási szerv elé kerüljön. Ezért az az eljárás helyes, hogy ha a birtokos a birtokláshoz való jogának elbírálásra bocsátása nélkül, kizárólag a korábbi tényleges birtoklása alapján kér védelmet, és ezt a kérelmét a félfogadás alkalmával a bíróságnál terjeszti elő, a bíróság a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja, és azt a Pp. 94. §-a (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az eljárásra illetékes államigazgatási szervnek küldi meg. Hasonlóképpen helyesen jár el a bíróság akkor is, ha az ilyen, előzetes államigazgatási eljárásra tartozó kérelmet tartalmazó és tévedésből hozzá benyújtott beadványt (keresetlevelet) a Ptk. 191. §-a szerint kötelező előzetes eljárás mielőbbi lefolytatásának érdekében haladéktalanul megküldi az eljárásra illetékes államigazgatási szervnek. De a bírósághoz benyújtott keresetnek az államigazgatási szervhez való áttétele csak addig lehet célravezető, amíg ez az intézkedés a birtoksértés minél gyorsabb orvoslását szolgálja. Abban az esetben tehát, ha a bíróság már az ügy tárgyalásába bocsátkozott, vagy éppen a per érdemében már első fokon döntött is, az előzetes államigazgatási eljárás 64
