Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

másrészt pedig az, hogy a szülő a természetben felajánlott tartás helyett alapos okból pénzbeni szolgáltatást követelhet. Az alapos ok fennállását a felek életkörülményeinek, egymáshoz való viszonyának és az együtt­élés várható következményeinek gondos felmérésével kell vizsgálni. Ilyen alapos ok lehet például az is, hogy nem eléggé bensőséges a szülő és a gyermeke — illetőleg ennek családja — közt a viszony ahhoz, hogy együtt éljenek, vagy a szülő elhelyezése nincs megfelelően biztosítva. A fentiekből következik az is, hogy ha a szülő által a tartás természet­beni szolgáltatása iránt indított perben a kötelezett a természetbeni tartást nem hajlandó vállalni, a keresetet ez okból nem lehet elutasítani, hanem a szülő javára — amennyiben ennek feltételei fennállanak — tartásdíjat kell megítélni. Hasonlóképpen nincs eljárásjogi akadálya annak sem, hogy a szülő által tartásdíj megítélése iránt indított perben a bíróság a leszármazót a tartás természetbeni szolgáltatásra kötelezze, feltéve hogy erre kész­nek nyilatkozik és a szülőnek — az előbb kifejtettek szerint — nincs alapos oka a természetbeni tartás ellenzésére. Mindkét esetben helye lehet annak is, hogy a bíróság — amennyiben ezt a felek életviszonyai indokolják — a tartás más módját határozza meg. így például a szülő javára a természetbeni tartás mellett kiegé­szítő pénzbeli szolgáltatásra is kötelezheti a leszármazót vagy a szülő­nek más személy által történő gondozása esetén a leszármazót az ezzel járó költségek megtérítésére kötelezheti. 8. A szülőtartási igények elbírálásánál a bíróságnak fokozottan kell törekednie a per alapos és egyben gyors tárgyalására. Ennek érdekében hivatalból is minden szükséges intézkedést meg kell tennie és elő kell segíteni, hogy a tartásra szoruló szülő jogai hatékony védelemben része­süljenek. A tárgyalás során, valamint a határozatával nevelnie kell az állampolgárokat a gyermeki kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésére és fel kell keltenie bennük a szülők iránti fokozott felelősségérzetet. a) A magát eltartani nem képes személy különleges állami védelemre szorul, s jogának érvényesítésére a törvényesség érdekében akkor is szükség van, ha nem veszi igénybe a bíróság segítségét. Ezzel függ ösz­sze az eljárási törvénynek az a rendelkezése, hogy a szülőtartási per indítására nemcsak a szülő, hanem a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész is jo­gosult [Pp. 2. § (3) bek. 2/A. § (1) bek.]. E különleges védelemből követ­kezik a bíróságnak az a kötelezettsége, hogy ha más perekből szülő­tartás iránti per indításának szükségességéről szerez tudomást, erre az említett szervek figyelmét felhívja. De következik az is, hogy ha vala­melyik szerv pert indít, s e szerv és az eljárási törvény [Pp. 49. § (4) bek.] szerint a perben ugyancsak félként részt vevő szülő perbeli cse­lekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) egymástól eltérnek, a bíróság­nak fokozott gondot kell fordítania a szülő valóságos érdekei érvénye­sülésére. A Pp. 3. §-a szerint a bíróság hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, emellett gondoskodik a perek alapos és gyors tárgyalásáról. Ezeknek az elveknek az érvénye­sülését — az említett különleges védelemre figyelemmel — a szülőtartás 26

Next

/
Thumbnails
Contents