Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 76. §-án alapuló felmondás kivételével — bármelyik tulajdonostárs jogosult. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem (Ptk. 98. §), jogosult a dolgot használni és dologból hasznokat szedni (Ptk. 99. §). Megilleti a tulajdonost az a jog is, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon [Ptk. 112. § (1) bek.J. Közös tulajdon esetében a tulajdoni hányada erejéig mindegyik tulajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja a tulajdonjogát, a tulajdonjog tartalmához tartozó jogosítványokat. Ebből következően a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára (Ptk. 140. §), mégpedig az egész dologra vonatkozóan, továbbá a tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet (Ptk. 146. §), ugyancsak az egész dologra vonatkozóan. A törvény a tulajdonjogból folyó jogosítványoknak az egész dologra vonatkozó gyakorlását a tulajdonostársak egymás közötti belső viszonyában akként szabályozza, hogy meghatározott esetekben a tulajdonostársak egyhangú határozatát kívánja meg (Ptk. 143. §), más esetekben pedig szótöbbséges határozatot ír elő [Ptk. 141. § (2) bek., 142. § (2) bek.] azzal, hogy a kisebbség a határozatot keresettel megtámadhatja (Ptk. 144. §). A közös tulajdonban álló házban levő lakásra (közös tulajdonban levő öröklakásra) vonatkozóan harmadik személlyel létesített bérleti jogviszony felmondással való megszüntetése azonban — jellegéből folyóan — általában nem tartozik azok közé a tulajdonosi jogosítványok közé, amelyeknek gyakorlásához a tulajdonostársak egyhangú vagy szótöbbséges határozatára van szükség. A lakásbérlet felmondására vonatkozó rendelkezések [Ptk. 441. §, 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 71. és 73. §-a] mindegyik tulajdonostárs érdekét védik. A felmondási ok gyakran csak az egyik tulajdonostárs személyéhez kapcsolódik (pl. a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás), ezért az ilyen felmondási ok megvalósulása esetében a sérelmet szenvedett tulajdonostársat mindenképpen megilleti a számára jogvédelmet biztosító felmondás joga. A lakásbérlet önálló felmondására vonatkozó jogosultságból folyik, hogy a felmondási jogát gyakorló tulajdonostárs önállóan is jogosult a felmondás érvényességének megállapítása iránt pert indítani. Célszerűségi szempontok is e megoldás mellett szólnak. A felmondásra előírt határidő megtartása több tulajdonostárs esetében — különösen, ha ezek nem egy helységben laknak vagy közöttük külföldön lakó is van — nagy nehézségbe ütközhet, a végső soron a tulajdonostársak közös érdekének védelmét szolgáló felmondási jog gyakorlásának meghiúsulására vezethetne. Bár a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára a tulajdonostársak a használatot és az ezzel együtt járó birtoklást a közös tulajdon megszüntetése nélkül is megoszthatják. A tulajdonközösségnek a Ptk.-ban szabályozott formája ugyanis — amint 209