Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)
számú rendelet (Vhr.) 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből is. Eszerint a bányavállalat által felajánlott kártalanítással meg nem elégedő károsult a kártalanítási eljárás lefolytatása végett az államigazgatási hatósághoz fordulhat. A kártalanítási eljárás célja tehát nyilvánvalóan az, hogy ennek során az államigazgatási hatóság a jogszabályoknak megfelelő kártalanítást állapítson meg a bányavállalat által felajánlott kártalanítással meg nem elégedő károsult javára. Ezt támasztja alá a Vhr. 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a további rendelkezés is, amely szerint az államigazgatási hatóságnak szükség esetén a bányahatóságot szakértőként meg kell hallgatnia. A Bt. 44. §-a értelmében az államigazgatási határozattal meg nem elégedő ügyfél a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a bírósághoz fordulhat. Eszerint tehát az államigazgatási határozatot nemcsak a károsult, hanem a bányavállalat is keresettel támadhatja meg, ha azt sérelmesnek tartja. Ilyen megtámadásra pedig nyilvánvalóan csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási határozat megállapítja, hogy a bányavállalat milyen kártalanítást köteles a károsultnak nyújtani. Az ilyen tartalmú államigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt fordulhat bármelyik fél keresettel a bírósághoz. Ellenkező álláspont mellett az államigazgatási eljárás közbeiktatása lényegében céltalan és szükségtelen is volna. Az államigazgatási hatóságnak tehát mind a bányakár megállapítása, mind pedig a kártalanítás felől érdemben kell határoznia, mégpedig a Bt. és a Vhr. rendelkezéseinek megfelelően. Ez azt is jelenti, hogy az államigazgatási hatóság a kártalanítás módját is megállapítja. E vonatkozásban a Bt. 43. §-ában, valamint a Vhr. 66—73. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetekben van helye természetbeni, illetőleg pénzbeli kártalanításnak. A Bt. 44. §-a a kereseti igény tartalmát illetően minden megszorítás nélkül adja meg mind a károsultnak, mind pedig a bányavállalatnak a bírósághoz fordulás jogát. Ebből pedig az is következik, hogy a bíróság a kártalanítás módját az államigazgatási határozatban megállapított módtól eltérően is meghatározhatja, ha az államigazgatási határozat e vonatkozásban nem felel meg az előbb említett rendelkezéseknek. Természetesen figyelembe kell venni a Vhr. 76. §-ának (3) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést is, amely szerint csereingatlannal történő kártalanítás esetén a károsult a felajánlott kártalanítása meghaladó követelését csak pénzkövetelésként érvényesítheti. b) A Bt. 44. §-ában, valamint a Vhr. 76. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a jogerős államigazgatási határozatot támadhatja meg bármelyik fél keresettel a bíróság előtt. Nincs azonban olyan rendelkezés, amely azt írná elő, hogy csak a másodfokú elbírálás után jogerőssé vált határozattal meg nem elégedő fél fordulhat a bírósághoz. Ebből pedig az következik, hogy az államigazgatási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségek kimerítése nem előfeltétele a keresetindításnak. A felek bármelyike a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az államigazgatási hatóság első fokú határozata emelkedett jogerőre. 205