Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

Eszerint a bíróság a késedelmi kamatot nem ítélheti meg a károsodás bekövetkeztének időpontjától akkor, ha a károsult azt csak a keresetlevél beadásától kéri annak ellenére, hogy az őt a Ptk. 359. és 301. §-ainak (1) bekezdése értelmében egyébként megilletné. A Pp. 3. §-a azonban kötelességévé teszi a bíróságnak, hogy a jogi képviselet nélkül eljáró feleket a szükséges tájékoztatással ellássa és őket jogaikra, illetőleg kötelességeikre figyelmeztesse. Ha tehát a károsult későbbi időponttól érvényesít késedelmi kamatot, mint ahogy az őt a törvény értelmében megilleti, megfelelő kioktatás útján kell gondoskodni arról, hogy a károsodás előtti helyzet visszaállítására (reparációra) vonatkozó igénye a kamat vonatkozásában se csorbuljon. A gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke tekintetében a 10/1969. (II. 27.) Korm. számú rendeletben és a 60/1970. (XII. 31.) PM számú rendeletben foglaltak az irányadók. PK 51. szám A kártérítési követélés elévülése akkor is a követelés esedékességétől kezdődik, ha a károsult a károsodásáról később szerzett tudomást. Ilyen esetben azonban indokolt lehet a Ptk. 326. §-a (2) és (3) bekezdésének alkalmazása. A Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. E két rendelkezés egybevetése mellett kétségtelen, hogy a kártérítési követelés elévülése a károsodás bekövetkezésével kezdődik. Ha a károsodás nem követi nyomon a károsító magatartás (cselekvés vagy mulasztás) elkövetését, hanem később áll be, az elévülést természetszerűleg nem az elkövetéstől, hanem a károsodás bekövetkeztétől kell számítani, mert a kártérítés ebben az időpontban válik esedékessé. A Ptk. 326. §-ában és 359. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel nem fér össze olyan jogértelmezés, hogy ha a károsodás ténye csak később derül ki, az elévülést attól az időponttól kell számítani, amikor a károsult a károsodásról tudomást szerzett, illetőleg tudomást szerezhetett. A kártérítés ugyanis a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékessé válik akkor is, ha a károsult arról — történetesen — később szerez tudomást. Az elévülési idő viszont minden esetben az esedékességkor kezdődik. Minthogy azonban az elévülés lényegében a jogérvényesítés elhanyagolásának, a jogok érvényesítése tekintetében fennálló közömbösségnek a hátrányos következménye, a károsodásról való későbbi tudomásszerzésnek az elévülés szempontjából jelentősége van. A Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, 201