Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

halála folytán, aki a járadékot igénylőt helyettük is tartotta, másrészt pedig azt vonná maga után, hogy a balesetért felelős személy kártérítési kötelezettségének terjedelme attól az esetlegességtől függne, hogy a járadékot igénylő tartására egysorban köteles személyek a balesetet megelőző időben valamennyien eleget tettek-e a tartási kötelezettségüknek, vagy sem. Mindezekből következően tehát a baleset folytán meghalt személy által nyújtott tartás pótlására a károkozó általában csak olyan mértékben kötelezhető, amilyen mértékig a meghalt eltartó tartási kötelezettsége terjedt. A bíróságnak azonban ilyen esetekben is mindig gondosan kell vizsgálnia az összes körülményeket, s a felek méltányos érdekeit, az életszerűség követelményeit, és a konkrét eset sajátosságait is szem előtt tartó megoldásra kell törekednie. PK 48. szám (A PK 402. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet a nyugdíjjárulék levonása nélküli összegben kell figyelembe venni. A Ptké. 59. §-a értelmében a balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Olyan rendelkezést azonban nem tartalmaz ez a jogszabály, hogy a havi átlagkereset összegéből a nyugdíjjárulékot le kellene vonni. A 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendeletnek az átlagkereset kiszámítására vonatkozó 7—10. §-ai sem hagynak kétséget a tekintetben, hogy az átlagkereset számításánál alapul veendő munkabérből nem kell a nyugdíjjárulékot levonni. A munkáltató üzemi balesetért fennálló — az Mt. 62. §-án alapuló — anyagi felelősségének megállapításánál a 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet ugyancsak a 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendeletben foglalt rendelkezéseket tartja szem előtt, és az elmaradt munkabér összegének kiszámításánál a nyugdíjjárulék levonásáról nem rendelkezik. Nincs tehát olyan jogszabály, amely akár a szerződésen kívüli károkért való felelősség megállapítása, akár a Munka Törvénykönyve szerinti átlagkereset megtérítése, akár a munkáltató üzemi baleseten alapuló anyagi felelősségének megállapítása esetében az átlagkereset kiszámításánál a nyugdíjjárulék levonását írná elő. Jogszabályi rendelkezés hiányában pedig az ilyen levonásnak nincs jogszerű alapja. A Ptk. 357. §-ának (2) bekezdésén alapuló kártérítési járadék megállapításánál, illetőleg a keresetveszteség kiszámításának alapjául szolgáló — a Ptké. 59. §-a szerinti — átlagkereset megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy milyen — bruttó — munkabér illette meg a dolgozót a balesetet megelőző egy év átlagában, és mennyi a baleset utáni keresete ugyancsak a nyugdíjjárulék levonása nélkül, mert a két kereset közötti 197