Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

államigazgatási jogkörben eljárva okozták. Fennállanak ezért azok az érdekek, amelyeknek a védelmében a törvényhozó szükségesnek látta a kártérítési felelősségnek az általánostól eltérő szabályozását. Államigazgatási jogkörben eljárva történt károkozás esetén tehát at­tól függetlenül kell a Ptk. 349. §-át alkalmazni, hogy a kárt milyen módon, milyen eszközzel okozták. Ha ellenben az őr nem a szolgálatából folyó feladatának ellátása ér­dekében kifejtett tevékenységgel okozta a kárt (pl. az őrhelyét elhagyva szórakozóhelyre ment, ahol verekedés közben másnak kárt okozott, az őrszolgálati helyen tréfálkozás közben véletlenül elsült a fegyvere, s valakit megsebesített), az ilyen kár nem minősül államigazgatási jogkör­ben okozott kárnak, bár a károkozás az őrszolgálat ideje alatt történt. Ezért ilyen esetben a Ptk. 349. §-a nem alkalmazható, hanem a kárté­rítés kérdésében — az eset körülményeitől, elsősorban a károkozás mód­jától függően — a megfelelő más felelősségi szabály alkalmazásával kell dönteni (Ptk. 348. § és 339. § vagy 345. §). Természetesen nem követelhet kártérítést az a személy, aki ellen a szolgálati feladat ellátása érdekében jogszerűen kifejtett tevékenység irányult (pl. jogos fegyverhasználat), mert ilyenkor a kártérítési felelős­ség egyik alapvető feltétele: a károkozás jogellenessége hiányzik. PK 43. szám Az eljáró alkalmazott az államigazgatási jogkörben okozott kárért a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett a károsulttal szemben közvetlenül — a munkáltatóval egyetemlegesen — csak akkor felelős, ha a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta. Ebben az esetben az alkalmazott felelősségének elévülésére a Ptk. 360. §-a (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, míg az állam felelősségének elévülésére változatlanul a 349. § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A Ptk. 349. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem mi­nősül rendes jogorvoslatnak az államigazgatási eljárás általános szabá­lyairól szóló 1957. évi IV. tv. 57. §-a alapján a bíróság előtt indítható megtámadási ver. A Ptk. XXX. fejezetében külön szabályozza a kártérítési felelősség egyes eseteit. Ezen a fejezeten belül rendelkezik az alkalmazott, a szö­vetkezeti tag, a képviselő és a megbízott károkozásával kapcsolatos kér­désekről. A 348. § (1) bekezdése szerint az alkalmazott az általa munkaköré­ben vagy hatáskörében harmadik személynek okozott kárért közvetle­nül általában nem felel. E jogszabály a munkáltató felelősségét teszi el­sődlegessé azzal, hogy a károsulttal szemben általában a munkáltató a felelős. Az alkalmazott közvetlenül (a munkáltatóval egyetemlegesen) csak akkor felel, ha a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta. A 349. § az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget ugyancsak az alkalmazott károkozásának körében rendezi, tehát a 348. § rendelkezései itt is irányadók. 185

Next

/
Thumbnails
Contents