Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

hogy kellékszavatossági jogát a szerződés kizáró vagy korlátozó rendelkezése folytán nem érvényesíthetné, erre a kötelezett nem hivatkozhat, és a hibás teljesítésért — felróható magatartása következtében — a Ptk. 305—308. §-ai szerint felel. így pl. ha az eladó a szerződésben a szavatosságot ugyan kizárta, de kötelezettséget vállalt arra, hogy az eladott, különleges szakértelmet igénylő műszer vagy gép felszereléséhez és üzembe helyezéséhez a saját szakemberét küldi el, az eladó azonban nem szakembert küldött, akkor utóbb a vevő szavatossági jogával szemben nem hivatkozhat arra, hogy a szerződésben a szavatosságot kizárták. b) A felek a szerződésben a szavatossági jogokat [Ptk. 305. § (1) bek.] akkor zárhatják ki, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. Ilyen jogszabály a Ptk. 314. §-a, amely szerint a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, illetőleg a társadalmi tulajdont megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. E §-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint ilyen megoldást a társadalmi tulajdon fokozott védelme igényel. A jogszabálynak ebből a céljából az következik, hogy a Ptk. 314. §-a a társadalmi tulajdont megkárosító szerződésszegésért való felelősség kizárását s ekként a szavatosság kizárását is attól függetlenül tiltja, hogy a konkrét esetben állami (Ptk. 39. §) vagy szövetkezeti (Ptk. 90. §) tulajdonról van-e szó. A társadalmi tulajdon fokozott védelméből az is következik, hogy annak megkárosítását nem az egyes gazdálkodó alanyok, hanem magának a társadalomnak az egésze szempontjából kell vizsgálni. Ennek pedig az felel meg, hogy a társadalmi tulajdont megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni akkor sem, ha a szerződésnek csak szocialista szervezetek az alanyai, így például a konkrét esetben állami vállalat áll szövetkezettel szemben. A védelemnek népgazdasági szinten való szemléletével állana ellentétben olyan megoldás, hogy bizonyos esetekben, így a magántulajdonnal, illetőleg a személyi tulajdonnal szemben maradéktalanul érvényesülne a szövetkezeti tulajdon védelme, míg más esetekben, nevezetesen az állami tulajdonnal szemben meg kellene tagadni a szövetkezeti tulajdonnak társadalmi tulajdonként való fokozott védelmét. Annak elfogadása ugyanis, hogy az állami tulajdont kezelő szerv a szerződésszegésért való felelősséget a szövetkezettel szemben érvényesen kizárhatja, azzal a következménynyel járna, hogy ebben a vonatkozásban a szövetkezeti tulajdon elesnék a társadalmi tulajdonnak népgazdasági szinten megkövetelt fokozott védelmétől. PK 36. szám Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. Ez esetben a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése szerint kármegosztásnak van helye. Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a ré168