Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

PK 31. szám Ha a bíróság az államigazgatási eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtása — a hasznok, károk és költségek kivételével — a szakigazgatási szerv hatáskörébe, ha ellenben a keresetnek részben vagy egészben helyet ad, a végrehajtás a bíróság hatáskörébe tartozik. A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb három nap alatt végre kell hajtania, s határozatának végrehajtásáról maga a szakigazgatási szerv gondoskodik. Abban az esetben, ha ez elmarad, és a bíróság a keresetet elutasítja, ez egyben a szakigazgatási szerv határozatának hatályban tartását jelenti, a végrehajtás alapja tehát ez a határozat mard. Ennélfogva az említett jogszabály értelmében a határozatot magának a szakigazgatási szervnek kell végrehajtania. A birtoklás kérdésében ugyancsak a szakigazgatási szerv határozata a végrehajtás alapja akkor is, amikor keresettel csak a határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező részét támadták meg. A határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező része tekintetében — a Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében — a végrehajtás minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha azonban a bíróság a birtoklás kérdésében a keresetnek részben vagy egészben helyet ad, a szakigazgatási szerv határozatának helyébe a bíróság ítélete lép. Ennélfogva annak — mint saját határozatának — végrehajtása a Vht. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik. Az előbbiekből az is következik, hogy ha a bíróság a szakigazgatási szerv határozatának végrehajtását a Ptké. 27. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával felfüggesztette, utóbb azonban a keresetet elutasította, a végrehajtást a szakigazgatási szerv foganatosítja, illetőleg folytatja. Ha azonban a felfüggesztés után a keresetnek részben vagy egészben helyet ad, a végrehajtás a bíróság feladata. Minthogy visszvégrehajtásra (Vht. 43. §) csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot a bíróság megváltoztatja, a vissz végrehajtás elrendelése mindenkor a bíróság hatáskörébe tartozik, mert annak alapja már a saját határozata. Ha a szakigazgatási szerv által folytatott végrehajtási eljárás során szabálytalanság történt, annak orvoslására az államigazgatási eljárás keretében, az ott megengedett jogorvoslatok útján kerülhet sor, mert nem bírósági eljárásról lévén szó, a szabálytalanság orvoslása — jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában — a bíróság hatáskörén kívül esik. PK 32. szám A szerződéskötés előtt fennállott helyzetnek a Ptk. 237. §-a (1) bekezdésén alapuló visszaállítása során nincs jelentősége az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartásának. A rendezés során olyan 162