Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

valóan nincs elzárva attól, hogy az R. 60. §-ának (4) bekezdésében biztosított megtámadási jogát az egyes tételekre vonatkozó kártalanítási ajánlata, illetőleg az ezekre vonatkozóan létrejött egyezség tekintetében külön-külön is gyakorolhassa. Megtámadás hiányában azonban a kártalanítási perben eljáró bíróság az egyes részigények tekintetében kötött egyezségben megállapított öszszegtől nem térhet el, az egyes részigények tekintetében felajánlott kártalanítási összegnél kevesebbet nem ítélhet meg, éspedig akkor sem, ha a tulajdonos keresete folytán más részigények tekintetében a felajánlott kártalanítást meghaladó pénzkövetelést ítélt meg. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a kisajátítást kérő a kártalanítás iránti perben az egyes igények (tételek) tárgyában kötött egyezség, illetőleg az azokra vonatkozóan tett kártalanítási ajánlat megtámadására irányuló jogát viszontkeresettél érvényesíthesse. PK 28. szám a) A kisajátítási kártalanítás körében a jogszabályban meghatározott határidőn belül olyan igényt is lehet keresettel érvényesíteni, amelyet a tulajdonos az államigazgatási eljárásban nem érvényesített, s amelylyel kapcsolatban a kisajátítást kérő nem tett ajánlatot. Ilyen igényt a törvényes határidőn belül benyújtott keresetlevéllel megindított kártalanítási perben a perlési határidő után is lehet a Pp. szabályai szerint érvényesíteni. b) Közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti igényét az az érdekelt is, aki az államigazgatási eljárásban ügyfélként nem szerepelt. a) Az 1965. évi 15. számú tvr. (Tvr.) 15. §-ának (2) bekezdése szerint a kisajátítást kérő által felajánlott kártalanítást meghaladó pénzkövetelést a bíróság előtt harminc napon belül keresettel lehet érvényesíteni. A jogszabály nem tartalmaz olyan megszorító rendelkezést, hogy a tulajdonos a kártalanítás iránti perben csak az egyezségi tárgyalásba bevont kártalanítási igényt érvényesíthet. Ennek indoka nyilván az, hogy a jogszabályok a kisajátított ingatlan fejében járó kártalanítást egységes igénynek tekintik, annak ellenére, hogy a 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet (R.) 40. §-a a kártalanítás címén érvényesíthető igényeket az a)—e) pontokban külön is csoportosítja. A harmincnapos perlési határidőn belül tehát a kereseti kérelem olyan követelés vonatkozásában is előterjeszthető, amelyre az egyezségi tárgyalás nem terjedt ki. Az R. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve a kisajátítási kártalanítási perben is a Pp. szabályait kell alkalmazni. Alkalmazni kell tehát a Pp. 146. és 247. §-ának a keresetváltoztatással kapcsolatos rendelkezéseit is. A Pp. 146. §-a szerint a felperes a keresetét az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg. 158