Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

aránytalan előny kiküszöbölésével a határozathozatalig terjedő időre vagy pedig a jövőre is hatályossá nyilvánítja [Ptk. 202. § (2) bekezdés]. Megteheti a bíróság azt is, hogy a sérelmet szenvedő félnek egészben vagy részben elengedi a visszatérítést, ha az ezt a felet részletfizetés engedélyezése esetében is súlyos helyzetbe hozná. A sérelmet okozó félnek visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást azonban az ügyész indítványára az állam javára kell megítélni [Ptk. 202. § (3) bek. és Ptké. 35. §]. A törvény tehát a másik fél helyzetét munkanélküli jövedelem szerzése céljából kihasználó felet különleges súlyú jogkövetkezményekkel kívánja sújtani. Ha a bíróság a sérelmet szenvedő felet nem mentesíti a visszatérítési kötelezettség alól, a sérelmet okozó félnek (az uzsorásnak) visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást — az ügyész indítványára — az állam javára meg kell ítélni. Az uzsorás az általa nyújtott szolgáltatást nem kaphatja vissza, illetőleg a visszakapott szolgáltatást nem tarthatja meg. A sérelmet okozó fél tehát mindenképpen elveszti az általa nyújtott szolgáltatást, mert azt vagy megtartja a sérelmet szenvedett fél, vagy pedig az állam kapja meg. A bíróságot az ügyészi indítvány annyiban nem köti, hogy a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozta (Ptké. 33. §). Uzsorás szerződés esetében egy súlyosan felróható módon eljárt és egy védelemre érdemes fél áll egymással szemben. Az utóbbi nem sújtható azzal, hogy a szerződésnek az uzsorás vagyoni előnyre vonatkozó részét kénytelen legyen teljesíteni, viszont ellenszolgáltatás nélkül jutna szolgáltatáshoz, ha nemcsak az aránytalan előnynek megfelelő részt kapná vissza, illetőleg tarthatná meg, hanem ennél többet. A sérelmet szenvedett fél tehát pl. uzsorás kölcsönszerződés esetében — hacsak a bíróság a visszatérítés alól nem mentesíti — a törvényes kamatot megfizetni köteles, s ezt is az állam javára kell megítélni. A sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt (az uzsorás kamat és a törvényes kamat különbözetét) a Ptk. 202. §-ának (4) bekezdése értelmében a sérelmet szenvedő félnek köteles visszafizetni. Ha az uzsorás többször ugyanazt a pénzösszeget használja fel kölcsönök nyújtására (ún. „halmozott uzsora"), az állam javára marasztalásnak csak egyszer, éspedig a legmagasabb kölcsönösszeg tekintetében lehet helye. Ha ez az elvonás egyszer már megtörtént, túlmenne a jogintézmény célján az újbóli elvonás. Ha pl. valaki 10 000 forintot úgy használ fel uzsorás kölcsönök nyújtására, hogy ezt az összeget egymást követően több személynek adja kölcsön, az állam javára a 10 000 forint csak egyszer ítélhető meg. Hasonlóképpen csak 10 000 forint ítélhető meg az állam javára akkor is, ha az uzsorás ugyanebből a 10 000 forintból az egyik adósnak 5000 forintot ad kölcsön, ennek visszafizetése után 7000 forintot ad kölcsön egy másik személynek, majd — a 7000 forint visszafizetése után — 10 000 forintot egy harmadik személynek. Az uzsorás ugyanazt a 10 000 forintot használta fel többször különböző összegek kölcsönzésére, ezért csak a legmagasabb kölcsönösszeget lehet az állam javára megítélni. 13