Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt is meg kell téríteni a jogosult részére. c) Az Ét. 38. §-ának (4) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatba vételétől számított tíz éven belül intézkedhet az építmény lebontása iránt. Ha tehát az épület kisajátítása idejében ezek a határidők már leteltek, s emiatt az épület lebontására már nem kerülhet sor, a tulajdonosnak teljes kártalanításra van igénye. Ilyenkor ugyanis már nincs jelentősége annak, hogy az építkezés építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon történt. PK 19. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 20. szám A tulajdonos az általa lakott épület kisajátítása esetében nem tarthat igényt a házadó és a cserelakás bére között mutatkozó különbözetre. A házadómentesség, illetőleg házadókedvezmény azonban az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján az épület értékét befolyásoló egyéb tényezők körében figyelembe vehető. A 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet 45. §-a szerint egyes költségek címén meg kell téríteni — többek között — a kisajátított és az azonos minőségű cserelakás (cserehelyiség) bére közötti, legfeljebb ötévi különbözetet. E jogszabály a kimerítően felsorolt egyéb esetek mellett ,,más hasonló igazolt költségek" megtérítéséről rendelkezik. A kisajátított épület után fizetett házadó és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti különbözet sem a tételesen felsorolt esetek, sem a „más hasonló igazolt költségek" fogalma alá nem vonható. A jogszabály csak a bérlő részére biztosítja azt a jogot, hogy a kisajátított épületben volt lakása és a cserelakás bére közötti különbözetet — legfeljebb ötévi időtartamra — igényelhesse. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a bérlő, aki a kisajátítás folytán veszti el korábbi bérleti jogát, ne legyen kénytelen átmenetileg a bérkülönbözetből eredő hátrányt viselni. A tulajdonos viszont ilyen hátrányt nem szenved, mert ő a kisajátított épületért kapót pénzbeli kártalanítás és a cserelakás révén teljes kártalanításhoz jut. Ha cserelakásra nem tartana igényt és a kártalanítás összegét újabb lakóház szerzésére fordítaná, ilyen jellegű hátrányról nem lehetne szó, de nem tarthatna igényt az adó és a bérösszeg különbözetére akkor sem, ha maga létesítene bérleti jogviszonyt. Mindez azonban nem akadálya annak, hogy a bíróság a kisajátított épület teljes vagy részleges házadómentességét az épület értékét befolyásoló egyéb tényezők között ne értékelhesse. 149