Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

van. A közös ingatlant özvegyi vagy más haszonélvezeti, esetleg használati jog terheli, ami az értékre befolyással van, s az egyik tulajdonostárs erre való tekintet nélkül szorgalmazza az értékesítést, amit a másik ellenez. Ilyen eredménnyel járhat a tulajdonosok körén kívül eső más telekkönyvi jogosult olyan védekezése, amellyel kimutatja, hogy a közösség ilyen vagy olyan módon való megszüntetése az ő jogait sérti. Az érdeksérelmet ugyanis az ilyen jogosult sem köteles tűrni. A bíróság a közös tulajdon tárgyát a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése alapján nem adhatja olyan tulajdonostárs tulajdonába, akinek a tulajdonszerzése jogszabály tilalmába ütközik. Kimerítő felsorolást e tekintetben nem lehet adni, csak azt lehet kiemelni, hogy a közös tulajdon megszüntetését a tulajdonostársak vagy más jogosultak kárára (jogaik, törvényes érdekeik sérelmére, illetéktelen előnyök elérése végett) nem lehet követelni, ilyen helyzetekben tehát a keresetet alaptalannak kell minősíteni. Víí. Ingatlan közös tulajdonának a megszüntetése iránt benyújtott keresethez mindig csatolni kell az ingatlan telekkönyvi betétjéről kiállított hiteles kivonatos másolatot, amely a 2/1960. (XII. 25.) IM számú rendelet 16. §-a (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a fennálló bejegyzéseket tartalmazza.13 Csak ez bizonyíthatja ugyanis a felperes tulajdonosi minőségét, amely a kereseti jog elengedhetetlen feltétele, de csak ebből állapítható meg az is, hogy kik a tulajdonostársak, akiket mind perbe kell vonni. Ebből állapítható meg az is, hogy van-e még más olyan telekkönyvi érdekelt is, akinek a perbenállása, esetleg csak a meghallgatása szükséges. A tulajdonostársakat akkor is mind perbe kell vonni, ha a kereset csak az egyik tulajdonostárssal fennálló közösség megszüntetésére irányul, mert az ilyen elrendezés is lényegesen érintheti a többiek jogait. Ha olyan felperes kéri az ingatlan közös tulajdonának a megszüntetését, akinek az ingatlanra csak kötelmi jogcíme van, a Ptk. 117. §-ában foglaltakhoz képest meg kell kívánni, hogy a felperes a szerződés alapján a tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyeztesse, mert tulajdonjogot csak telekkönyvi bejegyzéssel szerez. Akkor is meg kell kívánni a telekkönyvi bejegyzést, ha a felperes olyan szerzésmódot állít, amely bejegyzés nélkül is tulajdonjogot eredményez (elbirtoklás, örökösödés, hatósági határozat). Az ilyen szerzés esetén is vitássá válhat ugyanis, hogy az, aki magát tulajdonosnak véli, valóban az-e, s ezt a vitát csak azzal szemben lehet eldönteni, aki az így történt tulajdonszerzést kétségbevonni jogosult, nem pedig a közösség megszüntetése iránti perben. Az előbbiek megfelelően irányadók abban az esetben is, ha valame13 A 2 1960. (XII. 25.) IM számú rendelet az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet 48. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint hatályát veszti ugyan, a 49. § (1) bekezdése szerint azonban azokra a községekre, amelyekre vonatkozóan még nem valósult meg a törvényerejű rendeletben szabályozott ingatlannyilvántartás, átmenetileg általában a telekkönyvről szóló szabályokat kell alkalmazni. 136