Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

tói tévedésből is eltérhetett, de az eredetileg megjelölt ingatlanhatárvonal is eltolódhatott. Ha ilyen esetekben a kialakult birtoklási helyzet az elbirtoklási időn át sajátul való szakadatlan birtoklásként erőszak vagy alattomosság megállapíthatása nélkül külső magatartásban is megnyilvánuló módon fennállott, a Ptk. 140. és következő §-aiban foglaltak ellenére is el kell ismerni, hogy a tulajdoni arány a birtoklásnak megfelelően eltolódott, és a közösségmegszüntetési perben is ez a tényleg kialakult helyzet érvényesül. Olyan eset is előfordulhat, hogy a többi tulajdonostárs az elbirtoklási időt jóval meghaladó idő óta ismeretlen helyen van, életjelet nem ad, s a közös tulajdonban álló dologgal senki más nem törődik, mint az azt birtokló tulajdonostárs, aki a dolgot karbantartja, a terheket is viseli, és a körülményekből megállapítható jóhiszeműséggel az ismeretlen helyen levő tulajdonostársak illetőségét is a sajátjának tekinti. Ha ilyenkor nincs olyan menthető ok, amely a Ptk. 123. §-ának megfelelően az elbirtoklási idő nyugvását eredményezné, akkor az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésnek ugyancsak nincs akadálya. Előfordulhat olyan eset is, hogy a tulajdonostársak az egyikük illetősége tulajdonjogának az átruházása iránt szerződtek, de szerződésüket nem érvényes alakban kötötték meg, a szerző tulajdonostárs azonban e szerződés alapján birtokba lép, és az elbirtoklási időn át sajátul szakadatlanul birtokol. Az elbirtoklás megállapításának tehát ilyenkor sincs akadálya. E példaszerű eseteken kívül is adódhatnak tényállások, amelyek alapján a tulajdonostárssal szemben az elbirtoklás megállapítása indokolt lehet. Mivel azonban a Ptk. 140. §-a a tulajdonostársak számára külön magatartási szabályt is állít fel, és a tulajdonostársak közösségének jellege a megkárosításra, erőszakoskodásra, alattomos eljárásra is alkalmat nyújt, ezért az ilyen igényeknél indokolt a tényállásnak fokozott szigorúsággal történő vizsgálata. PK 5. szám Ingatlanrész tulajdonjoga elbirtoklás útján nem szerezhető meg akkor, ha az építésügyi hatóság a telek megosztásához szükséges engedélyt — az építésügyi szabályok alapján — jogerősen megtagadja. Ha valaki valamely ingatlannak meghatározott részét elbirtokolja, akkor arra kizárólagos tulajdonjogot szerez. Ennélfogva a Ptk. 121. §-ának 4. bekezdésére is figyelemmel a Ptk. 116. §-ának (1) bekezdése alapján — szükség esetén per útján is — követelheti erre az ingatlanrészre mint újonnan (akár más ingatlanhoz csatolással) kialakítandó önálló ingatlanra tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését.8 Belterületi ingatlan megosztásához, vagyis egy részének leválasztásához és önálló ingatlanként kialakításához az 1964. évi III. tv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdése sze8 Lásd az 5. sz. lábjegyzetet a 69. oldalon. 120