Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoz­tak és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. Nincs akadálya tehát annak, hogy az érdekeltek a gyermek más elhelye­zése iránt újabb pert indítsanak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a gyermeknek akár a szülők megegyezésén, akár bírói ítéleten alapuló huzamosabb elhelyezését csak akkor indokolt megváltoztatni, ha a gyer­mek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése — különösen a körülmények lé­nyeges változása miatt — addigi környezetében már nincs megfelelően biztosítva és a másik szülőnél vagy más helyen való elhelyezését a gyer­mek érdeke kívánja meg/' A hatodik és a hetedik bekezdés elmarad. A kilencedik bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „Helyrehozhatatlan hibát követ el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől különösen nyomós indok nélkül el­zárja, aki a gyermeket a szülő ellen befolyásolja." ej Az indokolás V. pontjának nyolcadik bekezdése helyébe a követ­kező szövegű bekezdés lép: „A gyermek érdekének fokozott védelmét tartja szem előtt a Csjt. 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a rendel­kezés, amely szerint a bíróság a gyermeket — ha a szülőnél történő elhelyezése az érdekeit veszélyezteti — máshol is elhelyezheti. E ren­delkezésből is következően a házassági per bírósága a gyermek érde­keivel ellentétes szülői megegyezés félretételével az elhelyezés kérdésé­ben hivatalból úgy határozhat, ahogyan az a gyermek érdekének a leg­jobban megfelel." A tizenharmadik bekezdés elmarad. Az utolsó három bekezdés helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról is, hogy a kis­korú érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert. Ha tehát a bíróság más perből a gyermek elhelyezésének, illetőleg elhelye­zése megváltoztatásának szükségességéről szerez tudomást, akkor jár el helyesen, ha erre az említett szervek figyelmét felhívja." 4. A XXXV. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított XXIX. számú Polgári Elvi Döntés rendelkező részének első bekezdése helyébe a kö­vetkező szöveg lép: „Az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tar­tozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is." A rendelkező rész harmadik bekezdése b) pontjának végére zárójel­ben az „érdemtelenség" szót kell iktatni. A rendelkező rész utolsó bekezdéséből a pontosvessző utáni szöveg­rész elmarad. Az indokolás harmadik, negyedik és ötödik bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: ..A Legfelsőbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igé­nyének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek 110

Next

/
Thumbnails
Contents