Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések körében, amelyek az iparnak nyersanyaggal, a város lakosságának pedig élelemmel ellátása szempontjából kiemelkedő szerepet töltenek be. A polgári jogi viszonyokban kötelező kölcsönös együttműködés a reális teljesítés érdekében nemcsak a kötelezettre, hanem a jogosultra is ró feladatokat. Ez a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések kö­rében ugyancsak kiemelkedő jelentőségű, mert a jogosultnak a meg­felelő teljesítés előmozdítása érdekében sokoldalúan kell támogatnia a kötelezettet. A törvénynek a szerződésekre vonatkozó' egyes rendelkezéseit ezeknek az alapvető elveknek a szem előtt tartásával lehet helyesen értelmezni. í. A Ptk. 246. §-ának (3) bekezdése szerint a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja; a kése­delem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. E szabály összhangban áll a teljesítés lehetet­lenné válására (Ptk. 309—312. §) és a teljesítés jogos ok nélküli meg­tagadására (Ptk. 313. §) vonatkozó szabályokkal. Ha a teljesítés lehetet­lenné vált, teljesítésre már nem kerülhet sor, az erre való kötelezés logi­kailag kizárt, a bíróság az ítéletében csak a szerződés nemteljesítésének jogkövetkezményeit alkalmazhatja. A teljesítés jogos ok nélküli meg­tagadása esetén a törvény a jogosultnak választást enged: választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Ha a jogosult a lehetetlenülés következményeinek alkalmazását választotta: teljesítésre kötelezni ekkor sem lehet, tehát a bíróság az ítéletében csak a nemteljesítés jogkövetkezményeit alkalmazhatja. Ha a jogosult a ké­sedelem következményeinek az alkalmazását választotta, a bíróságnak teljesítésre kell kötelezni. Ekkor viszont logikailag kizárt, hogy a bíró­ság a teljesítés lehetetlenné válásának (a nemteljesítésnek) a jogkövet­kezményeit is alkalmazza. Ugyanis a teljesítésre kötelezéshez csak a ké­sedelmi kötbér megítélése kapcsolódhat, de nem kapcsolódhat a szerző­dés nemteljesítése esetére kikötött kötbér megítélése is, mert a szerző­désteljesítésnek a lehetősége még fennáll, tehát a nemteljesítés esetére kikötött kötbér iránti igény még nem nyílt meg. Ezért a bíróság az ítéletében a teljesítésre kötelezés mellett a szerző­dés nemteljesítése esetére kikötött kötbér fizetésére nem kötelezhet, mert e kötbér iránti igény még nem nyílt meg. A bíróság nyilvánvalóan nem marasztalhatja a kötelezettet olyan kötbér fizetésére, amelynek nemcsak a keletkezése bizonytalan, de bizonytalan az is, hogy a teljesí­tés esetleges jövőbeli elmaradása milyen okra vezethető vissza és a kö­telezettnek felróható-e. Ha a teljesítés felróható lehetetlenné válása, illetőleg jogos ok nélküli megtagadása a teljesítésre és késedelmi kötbér fizetésére kötelező ítélet meghozatala után következett be, a jogosult a kötelezett ellen a nem­teljesítés esetére kikötött kötbér iránt új pert indíthat. II. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekkel kapcsolatban elő­fordulhat, hogy a teljesítési határidő eredménytelenül telik el, a jogo­sult pedig nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy a teljesítés elmaradásának okáról határozott tudomást szerezzen. Ekként a jogosult­nak érdekében állhat, hogy a szerződés teljesítésének népgazdasági ér­101

Next

/
Thumbnails
Contents