Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 86 — A közszemlére tétel ideje alatt a község hirdetőtábláján hirdetményt kell kifüggeszteni a közszemlére tétel tartamáról s arról, hogy a javaslat és a kimutatások a hivatalos órák alatt hol tekinthetők meg. A közszemlére kitett javaslaton és kimutatásokon a községi elöljáróság (községi jegyző, bíró) a község pecsétjével is ellátva tanúsítsák, hogy a közszemlére tétel 15 napon át tartott. Evégből a tanúsítványban naptár szerint fel kell tüntetni a közszemlére tétel első és utolsó napját. Észre- A tárgyalást vezető bíró a javaslat kihirdetésekor a megjelent érdekelvételek, tekkel közölje, hogy a javaslat ellen észrevételek adhatók be, de csak a közszemlére tétel utolsó napjától számított 15 nap lejártáig. Meg kell magyarázni az észrevételek beadásának módját, nevezetesen, hogy azok a kihirdetéskor szóval nyomban bejelenthetők a tárgyalást vezető bírónál, a közszemlére tétel alatt pedig annak a községnek jegyzőjénél, amelynél a javaslat közszemlére ki van téve. A tárgyalást vezető bíró a jegyzőkönyvben, a községi jegyző a közszemlére tételt igazoló tanúsítványban jelezze, hogy adtak-e be nála észrevételeket. Az írásban is beadható észrevételekre nézve a javaslat kihirdetésekor jelezni kell, hogy azokat a fél az ellenérdekű féllel is közölje. A T. 2. §-ának 1—5. pontjai alapján juttatást vagy annak felemelését kérő beadványt nem kell ilyen észrevételnek tekinteni. Ellenérdekű félnek azt kell tekinteni, akinek a javaslat szerint alakult helyzete az észrevételek egészben vagy részben figyelembe vétele esetén hátrányosan módosulna. A közlés a juttatást kérők részére a választmánynak a kézbesítések átvételére kijelölt tagja kezébe történik; ha pedig ilyen még nincs kijelölve, közülük a tárgyalási jegyzőkönyvben első helyen megnevezettet kell kézbesítési megbízottnak tekinteni. Az észrevételek egy példánya az ellenérdekű fél részére letehető a községi elöljáróságnál. A letétellel a közlést megtörténtnek kell tekinteni. A községi jegyző az észrevételek első példányán tanúsítsa, hogy annak másod-, illetőleg további példányai az ellenérdekű fél részére letétettek a községi elöljáróságnál. A közlés postán ajánlott levélben is történhetik. A feladásról szóló értesítést ilyen esetben a bírósághoz beadott első példányra kell felerősíteni. A közlést a postára adással megtörténtnek kell tekinteni. Amennyiben az ellenérdekű feleket ügyvéd képviseli, a közlés a perrendtartásnak az előkészítő iratok közléséről szóló szabályai szerint történik. A N. életbelépése (1924 május 3.) előtt már beadott észrevételek közlés hiánya miatt figyelmen kívül nem hagyhatók. Ez a szabály áll azokban az ügyekben beadott észrevételekre is, amelyekben a javaslat közszemlére tételének utolsó napja még a N. életbelépése előtt járt le. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az észrevételek megtekintésére különösen akkor tűz ki határnapot (N. 12. §-ának 9. bekezdése), ha az előző bekezdés esetében jelentősebb észrevételről van szó, vagy ha a közlés hiánya miatt különben olyan észrevételeket kellene mellőzni, amelyeknek figyelembevételét közérdek is indokolná. Az észrevételek megtekintésére kitűzött határnapot a községben szokásos módon s a bíróság hirdetőtábláján közhírré kell tenni. A közhírrétételt a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörténtnek kell tekinteni. Emellett a bíróság az egyes érdekelteket szükséghez képest külön is értesítheti. Folytató- N. V. U. 17. §. Az újabb megváltási eljárást meg kell különböztetni a « j?|°s folytatólagos eljárástól (N. 18. §-a). Ujabb eljárásról van szó akkor, ha az r s" Országos Földbirtokrendező Bíróság valamely olyan földbirtokra nézve, amelyre a megváltási eljárást ítélettel vagy határozattal már befejezte, a befejezett eljárásban eldöntött juttatásokon felül jelentkező földbirtokpolitikai célokra tekintettel, újból döntés tárgyává kívánja tenni, hogy a birtok a törvény értelmében egyáltalában megváltható-e, vagy hogy amennyiben a megválthatóságot már az előző eljárásban eldöntötte, a már megváltott, vagy a természetben leadandó vagyonváltság címén igénybe vett területeken felül abból további területek megválthatók-e. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság újból döntés tárgyává teheti azt is, hogy a természetben leadandó vagyonváltságföldekből az eddig már igénybe vett területeken felül további vagyonváltságföldterületeket igénybe ve3z-e. A megváltási eljárást ítélettel vagy határozattal befejezettnek különösen akkor kell tekinteni, ha az Országos