Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 84 — 3. a háború alatt szerzett vagy a megválthatóság tekintetében ugyanezen megítélés alá eső birtokra felhozott megváltást kizáró körülményre nézve meg kell állapítani, hogy az nem visszaélésnek, vagy a törvény kijátszására irányuló törekvésnek az eredménye-e; 4. a törvény értelmében egész terjedelmében megváltható földbirtokra nézve felhozott olyan méltánylást érdemlő körülmény fenforgását, melynek következtében az Országos Földbirtokrendező Bíróság az egész birtoknak megváltását mellőzheti, a legnagyobb körültekintéssel kell megállapítani; a földbirtok megszerzésére szolgált vagyoni erő kimutatására rendszerint nem elegendő pénzintézetnek a számlakivonata, sem a helyhatóság bemondása, vagy bizonyítványa, hanem lehetőleg tanukat is kell kihallgatni, vagy más módon is nyomozni kell a vagyon eredetét; régi családi birtok megállapítására be kell szerezni azokat a telekkönyvi, esetleg egyéb adatokat, amelyek bizonyítják, hogy a birtok már az 1914. július 28. napját megelőző 50 év előtt is a család kezén volt; 5. ha megváltható kis- vagy középbirtok megváltásának mellőzését azon az alapon kérik, hogy az ingatlan tulajdonosa kizárólag hivatásos földmíves, vagy ilyennek leszármazója, vagy hogy az ingatlan tulajdonosa, vagy az a hozzátartozója, akiről a birtok reászállott, a birtokot régi családi birtok helyébe szerezte (N. 9. §-ának 2. bekezdése), különösen vizsgálni kell a hivatásos földmívesjelleg igazolására felhozott körülményeket; a régi családi birtok tekintetében az előző pont irányadó; 6. amennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy törvényesen bevett vallásfelekezetek felügyelete, illetve kezelése alatt álló, kulturális célt szolgáló közérdekű alapok és alapítványok, avagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt álló középiskolákat fentartó tanítórendek legalább tíz év óta birtokolt ingatlanait mégis megváltás útján kellene igénybevenni (N. 9. §-ának 3. bekezdése), különösen fel kell deríteni a tulajdoni juttatás mellett szóló körülményeket; általánosságban tartott indokok nem elegendők; meg kell jelölni az igénybevett ingatlanok pótlásának lehetőségére rendelkezésre álló alkalmakat is olyan módon, hogy hosszas tárgyalások elkerülhetők legyenek (N. 27. §.); 7. amennyiben a birtokos vagyonváltságul kishaszonbérlet útján hasznosított földeket ajánl fel, meg kell állapítani azokat a körülményeket és következményeket, amelyek a törvény értelmében az ilyen felajánlás esetében érvényesülnek (N. 10. §.); 8. a birtok netán vitás jellegének megállapítása végett meg kell állapítani annak egész területét, az erdő- és mezőgazdasági mívelés alá nem eső rész területét, az eljárás megengedésekor fennállott földadókataszteri állapot szerint a mezőgazdasági mívelés alatt álló rész kataszteri tiszta jövedelmét s ezekben az adatokban az azóta a N. életbelépése óta beállott változásokat és a változások okát; 9. a földbirtokpolitikai okokból szükséges ingatlancserék javaslatbahozatala esetén be kell szerezni az elcserélendő ingatlanok értékére s terhelésére vonatkozó adatokat is ; evégből beszerzendő kataszteri birtokívük s telekkönyvi teljes másolatuk ; kárpótlásul juttatható területeknél ezeket az adatokat szintén be kell szerezni (N. 14. §.); lehetőleg az érdekelt hitelezők meghívásával le kell tárgyalni a terhek rendezésének s kölcsönös átvitelének kérdését is ; a hitelezőket úgy kell megidézni, mint a megváltást szenvedőt; 10. a juttatásokra kijelölt területek könnyebb megközelítéséhez szükséges utakról kell-e gondoskodni; ha kell, milyen módon kellene gondoskodni; erészben az érdekelt birtokosokat meg kell hallgatni (N. 14. §-ának 4. bekezdése); 11. járadéktelek alakjában kért juttatásnak megvannak-e a törvényes (N. 16. §.) és méltánylást érdemlő egyéb feltételei; 12. a juttatással járó előnyöket vagy kedveményeket nem kellene-e szövetkezetek alakításától, vagy már meglevő ilyen szövetkezetbe lépéstől függővé tenni (N. 19. §.); 13. telepítésre mely okból van szükség; az összeírottak közül kik volnának településre utasítandók; ezeknek egyéni, családi és vagyoni körülményei telepítésüket megengedik-e; mely területek volnának telepítésre alkalmasak s erre fentartandók (N. 22. §.);