Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 77 — egyidejűleg a tárgyaló bizottság kiküldése s aziránt is intézkedik, hogy a telekkönyvi hatóság a megváltási eljárás megindítását a telekkönyvbe feljegyezze. A megváltási eljárás folyamatbatótelét megengedő határozatban lehetőleg pontosan meg kell jelölni azokat az ingatlanokat, amelyeknek megváltása iránt az eljárás megindul. Ha azonban ezeket az említett határozatban még nem lehetne pontosan megjelölni, különösen pedig ha ezeknek az ingatlanoknak a pontos megállapításához szükséges adatoknak az összegyűjtése a tárgyaló bizottságra vár, az OFB. a határozatban legalább általánosságban ad útmutatást arra nézve, hogy mely földbirtokok esetleges megváltása iránt indul meg az eljárás. Az OFB. a megváltási eljárás megindításának kimondása előtt vizsgálat tárgyává teszi azt is, nem lehetne-e a T. 30. §. utolsó bekezdésének alkalmazásával a megváltási eljárás lefolytatása nélkül akként elérni a kitűzött földbirtokpolitikai célt, hogy a birtokost a megfelelő ingatlanoknak magánúton való eladására kötelezi. A birtokoshoz intézett ilyen felhívásról a földmívelésügyi minisztert is értesíteni kell, hogy a szükséges ellenőrzést gyakorolhassa. A határozatban pedig lehetőleg pontosan meg kell jelölni, hogy a földet magánügyletekkel kiknek kell juttatni. Az ilyen eljárásra kötelezett birtokos köteles eljárása befejezéséről az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a kitűzött időben jelentést tenni. Az OFB. meghatározhatja a felhívás nem teljesítésének következményeit is s a felhívásban kikötéseket is tehet. N. V. U. 11. §. A községi elöljáróság által foganatosított összeírást ezután a összeírás, tárgyalást vezető bíró a N. 3. §-a szerint vizsgálja felül. A község képviselőtestületét evégből a tárgyalást vezető bíró vagy akként hallgatja meg, hogy a névjegyzéket a község képviselőtestületének záros határidő alatt leendő nyilatkozás végett kiadja, vagy akként, hogy a képviselőtestületet arra hívja fel, hogy a névjegyzék tárgyalásához egy-két tagját küldje ki. Az utólagos jelentkezésre a tárgyalást vezető bíró ezután mindjárt a tárgyalás megkezdéséről szóló hirdetményben tűzzön ki határnapot akként, hogy az utólagosan jelentkezőknek még módjukban legyen felvételüket a névjegyzék felülvizsgálásának befejezéséig kérni. Minden érdemetlenségi ok fenforgását ezután a tárgyalást vezető bíró vizsgálja meg, még pedig rendszerint a névjegyzék felülvizsgálása alkalmával. Az érdemetlenségi ok fenforgását az köteles bizonyítani, aki erre hivatkozik. A tárgyalást vezető bíró azonban evégből hivatalból is tudakozódhatik, ha a közérdek úgy hozza magával. A T. 3. §-ának 6. pontja alá eső érdemetlenség okából kifogásoltak jegyzékét sem kell tehát ezután a járási mezőgazdasági bizottsághoz áttenni; a netán még náluk levő jegyzékeket pedig a járási mezőgazdasági bizottságok kötelesek a tárgyalást vezető bírónak határozathozatal nélkül azonnal visszaküldeni. Amennyiben az Országos Föld birtokrendező Bíróság valamely korábbi rendelkezésében a juttatást a járási mezőgazdasági bizottság állásfoglalásától tette függővé és a bizottság a N. életbelépéséig még állást nem foglalt, ezután a járási mezőgazdasági bizottság helyett a tárgyalást vezető bíró hoz indokolt határozatot. Az Országos Föld birtokrendező Bíróság azonban az eset körülményei szerint a rendelkezésre álló adatokhoz képest maga is határozhat. A kiigazított névjegyzék közszemlére tételéről szóló kihirdetés napját a tár- Felszólalás, gyalást vezető bíró a tárgyalási jegyzőkönyvben s az iratokat felterjesztő jelentésében külön is említse meg. A névjegyzékbe felvétel ellen a kiigazított névjegyzék közszemlére tételéről szóló hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül felszólalhat az érdekelt megváltást szenvedő, a névjegyzékből törlés ellen pedig az, aki a névjegyzékből kimarad, továbbá a választmány vagy a választmány által megbízott jogi képviselő ; felszólalhat továbbá a közérdekből a község képviselőtestülete és a gazdasági felügyelőség. A felszólalásban utalni kell az összeírási jegyzék tételszámára. A kiigazított névjegyzék ellen a felszólalást a tárgyalást vezető bíró útján kell beadni. A juttatást kérő a felszólalást jegyzőkönyvbe is mondhatja. A felszólaláshoz csatolni kell az annak jogosságát igazoló községi bizonyítványt, vagy egyéb okiratokat is. Ha a tárgyalást vezető bíró már nem időzik a községben, a fölszólalás beadható a községi elöljáróságnál is. A juttatást kérők részéről szóval emelt felszólalásokat a községi jegyző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvbe foglalás