Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 54 — Ha nézzük az OFB. eddigi gyakorlatát, ami — a novella újításai után — a jövő szempontjából figyelemreméltó, azt látjuk^ hogy nagyon helyesen, különösen egész kis háborús szerzésű ingatlanoknál, hol a szerzők személyére a méltányossági okok felmerültek, rendszerint nem vette szószerint a T. 28. §-ának intézkedéseit. A méltányossági okok a T.-ből nem, de a N.-ból is csak általánosságban olvashatók ki. Ezek nagyrészt a szerzők személyéhez fűződő természetűek, amit esetenként lehet mérlegelni. A háború alatt elidegenített ingatlanok nem tartoznak kivétel nélkül az úgynevezett háborús ingatlanok közé. Hiszen ezen idő alatt is akadtak szerzések, melyek nem a konjunkturális tőkebiztosítást célozták. Itt említem például az ellenséges betörés miatt az ország belső területére húzódó földbirtokosokat stb. Az ilyen szerzéseket sem a T., sem pedig a N. nem akarja jogcímül felhasználni, hogy azokat mint háború alatt szerzetteket igénybe vegye. A méltányos igazság azonban csak a kis (50 holdon aluli) birtokok megváltásának mellőzését kívánja meg, mert egyéb birtokok még a méltányossági okok fennállása esetében is a többi — nem háborús — birtokokkal egy elbánásban részesülhetnek, melyek más törvényhelyek alapján megválthatók. Nem nagyon szerencsés gondolattal hozott a novella négy új fogalmat egymással szembe vagy néha egymás mellé. A ^hivatásos gazda« és a »földmíves« kifejezést még kettővel, a »kizárólag gazdálkodó« és a »hivatásos földmíves« fogalmakkal szaporította. Ez a közfelfogás szempontjából ezidőszerint feltétlenül zavarólag hat, különösen mert ezen kifejezések fogalmi meghatározását a novella elmulasztotta. A hivatásos gazdára ad egy negatív meghatározást, de teljesen nyitva hagyja annak pozitívumát. Az OFB. gyakorlatától várjuk a fentebb is felsorolt kifejezések értelmének pontos meghatározását és azoknak az idevonatkozó törvények intézkedéseihez való viszonyának megállapítását. Enélkül lehetetlenség volna a jogbiztonságot elérnünk. Véleményünk szerint a mi speciális falusi viszonyainkat ismerve, e §. alkalmazásának szempontjából hivatásos gazdának minősíthető a falun élő diplomás ember, a kisiparos vagy kiskereskedő, aki a földmíveléshez ért, mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy falun minden ember foglalkozik gazdálkodással. Egyik sem ad a fentemlített foglalkozási ágak közül olyan megélhetést és nem köti le minden idejét annyira, hogy a magának és családjának élelmezésére és eltartására szükségesek megtermesztését ne tudná maga eszközölni s ne kellene azt saját munkájával biztosítani. De különben is a magasabb intelligencia képessé teszi őket arra, hogy földjüket jól megműveljék s a közérdeket szolgálják. III. Hivatásos gazdának a T. 28. §-a 4. pontja alapján 100 holdnál nagyobb terület meghagyható, ha a n gyobb megváltás az okszerű gazdálkodást lehetetlenné tenné s feleslegessé váló épületek megváltását tenné szükségessé. (4;982/922. és 8.051/922.) »293 hold háború tartama alatt szerzett birtoknál, tekintettel a szerző félnek a gyermekek nagy számára, a fiúk hadiszolgálatára s hogy egy fiú hivatásos gazda, végül hogy nincs alap, hogy a vétel hábörús nyerészkedéssel szerzett pénzen történt, a teljesegóízben megváltást nem találta méltányosnak.* (29.850/923.) Az a körülmény, hogy a megváltási eljárás megindítása után hivatásos gazda lett az ingatlan tulajdonosa, annak (a T. 28. §-a alapján leendő) megválthatóságán nem változtat. (3.705/924.) »Abból, hogy valaki a múltban nem volt hivatásos gazda, még nem következik, hogy a jövőben az életviszonyaiban beállott változás folytán ne lehessen az.« (1.470/923.) 29. §. legem- ^Z e^őbbi §. alkalmazása szempontjából az ingatlan elidegenítétés. sének kell tekinteni minden olyan esetet is, amelyben az ingatlan tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint nyilvánvalóan avégből, hogy az ingatlannak az állam részére megszerzését megakadályozza, az ingatlant ugyan kifejezetten nem ruházta át harmadik személyre, de annak az ingatlan kezelésében, hozama fel-