Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 52 — szerzési lehetőségek kifogásolható kihasználásával jött létre és ha egyúttal a szerző fél földmíves, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek a házastársa, özvegye vagy árvája, avagy általában hadi. özvegy vagy hadiárva, vagy ha a megváltást szenvedő vagy a T. 28. §-a 3. pontjában megjelölt családtagja régi családi birtokát szerezte ily módon vissza, vagy a birtokot régi családi birtok helyébe szerezte, vagy az új birtok szerzése előtt vagy végett régi birtokát eladta. Az egészen megváltható földbirtokhoz tartozó erdőnek rdő- az egész birtokkal együttes megváltását a T. 83. §-a nem gátolja. Az ilyen módon megszerzett erdőt azonban feldarabolni nem szabad, hanem üzemterv szerint kell kezelni, s amennyiben ezt máskép nem lehetne biztosítani, állami kezelésbe kell adni. íegeiő. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földmívelésügyi miniszternek a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága meghallgatása után nyilvánított hozzájárulásával kivételesen arra kötelezheti az olyan terület birtokosát, amely területet az erdészeti hatosig erdő gyanánt tart nyilván (T. 83. §-a), de amely terület a valóságban nem erdő és öt éven belül legelő volt, hogy a legeltetésre alkalmas és erre a közérdek sérelme nélkül használható említett területéből meghatározott időre haszonbérbe adjon közös legeltetésre annyit, amennyit saját okszerű gazdálkodására és az erdészeti érdekekre figyelemmel nélkülözhet, — még pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság által megállapított feltételek mellett azoknak, akiket az Országos Földbirtokrendező Bíróság erre érdemesnek ítél. Ez a rendelkezés azonban csak kivételesen és csak akkor nyerhet alkalmazást, ha máskép egyáltalán nem volna lehetséges közlegelőt biztosítani s ennek következtében a közérdek kárával is a helyi állattenyésztés hanyatlásától kellene tartani. Ha az elengedhetetlenül szükséges közlegelőt még az előbbi bekezdés alapján sem lehetne biztosítani, egészen kivételesen arra is kötelezhető az erdő tulajdonosa, hogy fával tényleg borított erdőterületéből, ha az nem véderdő, engedjen át haszonbérbe az előző bekezdésben említetteknek megfelelő területet, de csak olyant, amelyen a legeltetés a faállománynak és a talajnak károsítása, valamint az erdőfelújítás sérelme nélkül gyakorolható, és csak akkor, ha a visszamaradó erdő