Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)
— 29 — Elővásárlási jognak helye van — házhely és köztér céljára — az Házhely. 1. pontban említett belterületen fekvő ingatlanra is, ha az nem lakóhely vagy más beépített hely. V. U. 11. §. Elővásárlási jognak nem minden ingatlan elidegenítése esetében Elővásárvan helye. Azokat az eseteket, amelyekben elővásárlási jognak helye nincsen, kd&?6 a T. 17. §-a sorolja fel. Az államot különben megillető elővásárlási jogot akkor körülmésem lehet gyakorolni, ha a földmívelésügyi miniszter annak gyakorlásáról az nyék. OFB. hozzájárulásával lemond (T. 21. §.); vagy ha az ingatlan elidegenítéséről szóló jogügyletet a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, vagy fellebbezés esetén az OFB. tudomásul veszi. (T. 25. §.) Mindezeknek a körülményeknek fenforgását kellő időben az érdekelt feleknek kell bizonyUaniok. Ennek a bizonyításnak legkésőbben addig kell megtörténnie, míg az OFB. az elővásárlási jog gyakorlása tárgyában határozatot nem hoz ; ha pedig a jogügyletet a telekkönyvi hatóságnál mutatják be, az elővásárlási jog gyakorlását kizáró körülményekről szóló bizonyítékokat már a telekkönyvi kérvényhez kell mellékelni. A nem kellőképpen vagy elkésve igazolt mentesítő körülmény az elővásárlási jog gyakorlását nem akadályozza. Abban a kérdésben, hogy valamely ingatlan elidegenítése esetében az állam javára a T. értelmében elővásárlási jognak van-e helye (T. 17. §.) vagy hogy nincsenek-e olyan körülmények, amelyek következtében az államot illető elővásárlási jogot gyakorolni nem lehet (T. 21. és 25. §.) — vitás esetben — döntésre kizárólag az OFB. hivatott. Ilyen vitás esetben akár a rendes bíróság, akár a közigazgatási hatóság az iratokat döntés végett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz teszi át. Az áttételt rendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Az OFB. az érdemleges határozathozatalt mellőzi, ha a földmívelésügyi miniszter a szóbanforgó esetben az elővásárlási joggal különben sem kíván élni. V. U. 12. §. Azokat a körülményeket, amelyek következtében a T. 17. §-a Elővásárértelmében elővásárlási jognak helye nincsen, amennyiben bizonyításuk végett ille- ^lr(^s^. tékes hatóság által kiállított megfelelő más közokirat rendelkezésre nem áll, hely- riilmények hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. A házastársi viszony, a rokonság vagy bizonytannak foka, a sógorság perenkívül rendszerint csak anyakönyvi kivonattal vagy tásacsaládi értesítővel, az okleveles gazda ebbeli minősége az eredeti oklevéllel, vagy annak közjegyző vagy bíróság által hitelesített másolatával, a gazdatiszt ebbeli minősége eredeti oklevéllel (1900 : XXVII. t.-c. 27. §.) vagy annak említett módon hitelesített másolatával, a közszolgálati alkalmazott vagy hivatásos katona — akár tényleges, akár nyugdíjas — ebbeli minősége felettes hatósága bizonyítványával, a hadirokkantak ebbeli minősége pedig a vonatkozó szabályoknak megfelelő hadirokkantsági igazolvánnyal vagy az ilyen igazolványnak közjegyző, bíróság vagy erre hivatott állami hivatal által hitelesített másolatával, a hadiözvegy vagy hadiárva ebbeli minősége csak annak közhitelű bizonyításával igazolható, hogy a férj, illetőleg az apa hősi halált halt.*) *) Jegyzet. A hadirokkantság jelenleg igazolható : valamely volt katonai hadtestparancsnokság, vagym. kir. kerületi parancsnokság, avagy jelenlegi katonai körletparancsnokság által a hadirokkantsági nyugdíjjal történt ellátásról kiállított fizetési meghagyással (a nyugdíj számfej tőséghez intézett fizetési meghagyás rendszerint az illetmények felvételi módozatairól szóló könyvecske belső oldalára van beragasztva); amennyiben azonban a fizetési meghagyás még 1919. évi augusztus hó 6. napja előtt kelt, egyúttal azt is kell igazolni, hogy a fizetési meghagyás még jelenleg is hatályos; tiszteknél a volt cs. és kir. hadügyminisztérium, vagy a m. kir. honvédelmi minisztérium, vagy m. kir. népjóléti ós munkaügyi minisztérium által kiállított rokkantsági nyugdíj okirattal; amennyiben azonban az még 1919. évi augusztus hó 6. napja előtt kelt, egyúttal azt is igazolni, hogy még jelenleg is hatályos ; a m. kir. hadigondozó hivatal vagy nyugdíjszámfejtősége vagy a nyilvántartó hatóságok (a népjóléti és munkaügyi miniszternek a Budapesti Közlöny 1921. évi 40. számában kihirdetett 10/921. eln. számú rendelete) által 1919. évi augusztus hó 6. napja után kiállított igazolvánnyal.