Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1889 : XXXVIII. t.-c. 30—34. §. 757 30. §. Az 1886 : XXIX. t.-c. 71. §-ában engedélyezett bélyegmentesség a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése céljából kiállított helyhatósági bizonyítványokra, anyakönyvi kivonatokra, családi értesítőkre és lelkészi bizonyítványokra is kiterjesztetik.1) 31. §. Az 1886 : XXIX. t.-c. 78. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a székhelyhez nem kötött bírák és albírák akkor, amidőn betétszerkesztési teendőkkel elfoglalva nincsenek, annál a bíróságnál, amelynél alkalmazva vannak, a bíróság elnöke vagy főnöke által másnemű bírói teendők végzésével is megbízhatók. 32. §. Azon időtől fogva, amidőn a vízrendezési társulatok körébe bevont ártérbirtokok az 1886 : XXIX. t.-c. 9. §-a alapján a betétek szerkesztése alkalmával vagy ugyanazon törvény 76. §-a 2-ik pontja folytán kibocsátandó rendelet alapján a betét szerkesztése előtt vagy a betét szerkesztése után elkülöníttetnek és külön helyrajzi számok alatt jegyeztetnek be, a vízrendezés? társulatok évi költségjárulékai, valamint a társulatok által felvett kölcsön kamatjának és törlési járulékának az egyes birtokokra eső részletei csak az elkülönített ártéri birtokrészleteket terhelik.2) 33. §. Ha a 32. §. szerint elkülönített ártérbirtok az 1881 : LX. t.-c. 155. §-ának rendelkezése folytán az azzal egy telekkönyvi jószágtestet képező fensíki birtokkal együtt bocsáttatik árverés alá, az együttes árverési vételár a kataszteri tiszta jövedelem arányában megosztandó és a vízrendezési társulatoknak az 1881 : LX. t.-c. 189. §. c) pontja értelmében az előnyös tételek közé sorozandó követelései csak a vételárnak az ártérbirtokra eső aránylagos részéből elégítendők ki. A vízrendezési társulatok követeléseinek behajtására az ingatlanokra vezetett végrehajtás eseteiben csupán az elkülönített ártérbirtok bocsátható árverés alá s az azzal egy telekkönyvi jószágtestet képező fensíki birtok együttesen csak akkor árverelhető, ha ezt az adós vagy valamelyik jelzálogos hitelező azon indokból kéri, mert az ártérbirtok a fensíki birtoktól értékcsökkenés nélkül gazdaságilag el nem különíthető. E kérelem felett a bíróság az érdekeltek meghallgatása után határoz.Együttes árverés esetében a vételáraránylagos megosztására és a vízrendezési társulatok követelésének sorozására nézve a fentebbi rendelkezések alkalmazandók.2) 34. §. Érintetlenül marad az 1889 : XXX. t.-c. 6. §-ának azon rendelkezése, hogy a földhitelintézet által azon törvény alapján engedélyezett szabályozási kölcsönök után fizetendő járulékok a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe eső birtokrészleteken felül mindazon birtokrészleteket terhelik, amelyek az árverés foganatosításával befejezett végrehajtásra vonatkozó végrehajtási zálogjog bekebelezése vagy végrehajtási jog feljegyzése alkalmával a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe eső birtokrészlettel együtt egy telekkönyvi jószágtestet képeznek. *) B. U. 18. §. 2) Hatályon kívül helvezte 1900 : XV. t.-c. 7. §. B. U. 61. §.