Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1889 : XXXVIII. t.-c. 17—18. §. 753 idézett törvény 47. §-a értelmében a naplóba bevezetendők és hetenkint egyszer beiktatás végett a telekkönyvi hatóságnak megküldendők. A határozott hányadokban történt bejegyzésekről úgy az első, mint második bekezdés esetében a tulajdonostársak, és ha a jutalékok zálogjoggal vagy más dologi joggal vannak terhelve, a jogosítottak a betétszerkesztő-bizottság végzése által értesítendők és e végzésben a jelen törvény 17. §-a, illetve az 1886 : XXIX. t.-c. 58. §-ának 3. pontja szerint őket illető felszólamlási jogra figyelmeztetendők. E végzés az érdekelteknek saját kezeihez kézbesítendő. A vétbizonyítvány, ha a kézbesítés helyben eszközöltetett, a jegyzőkönyvhöz csatoltatik ; a kézbesítés végett megkeresett hatóság pedig a vétbizonyítványt közvetlenül a telekkönyvi hatóságnak küldi meg. Azok részére, akiknek a végzés saját kezeikhez szabályszerűen kézbesíthető nem volt, a telekkönyvi hatóság az 1886 : XXIX. t.-c. 58. §-a értelmében beadott jelentés elintézése alkalmával ügygondnokot rendel és a végzést ennek kézbesítteti.1) 17. §. A határozott hányadok bejegyzése ellenében jogában áll úgy a tulajdonostársak mindenikének, mint azon telekkönyvi érdekelteknek, akik az egyes jutalékokra a betét szerkesztése előtt dologi jogokat szereztek, a hirdetményi határidő alatt az 1886 : XXIX. t.-c. 58. §-ának 3. pontja értelmében felszólalással élni. Ilyen felszólalás esetében a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog arányának megállapítására az összes érdekeltek megidézése mellett hivatalból jegyzőkönyvi tárgyalást rendel s a tulajdonjog aránya felett a netalán szükséges bizonyítási eljárás után ítélet által határoz. A betétbe bejegyzett arányoktól eltérő talaj donjogi arány csak akkor állapítható meg, ha ellenkező részesedési arány bizony íttatik. Az ítélet elleni felebbezésre az 1881 : LIX. t.-c. rendelkezései alkalmazandók.2) 18. §. Arányosítás tárgyát képező közbirtokossági közös vagyonra, azon közös havasokra és legelőkre, melyekre nézve a birtoklás használati arány szerint gyakoroltatik, továbbá a volt földesúr és a volt jobbágyok között birtokrendezés tárgyát képező közös vagyonra, valamint a birtokrendezés folytán a jobbágyoknak kiadott közös illetőségekre a jelen törvény 16. és 17. §-aiban meghatározott eljárásnak helye nincsen. Azon aránymegállapítási ügyek, amelyekben a tárgyalás már a jelen törvény hatálybalépte előtt kitűzetett, az 1886 : XXIX. ^B.U. 19., 76., 77., 121., 126. §. 2) B. U. 19., 76., 170. §. Sebess : Telekkönyv. 48