Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1190 Telekkönyvhely esh í tés 6. §. Azokat a teendőket, amelyeket az 1. §-ban említett törvények a bizottság működése körébe utalnak, — a 7. §. értelmében a telekkönyvi hatóságnak fentartottak kivételével, — a 2. §.1. b) pontjának esetében az 1869. évi 2579. számú igazságügyminiszteri szabályrendelet 15. §-a értelmében alakított bizottság, többi esetekben a telekkönyvi hatóság kiküldöttje, illetőleg a hagyatéki tárgyalási vezető kir. közjegyző teljesíti. Kiküldöttül bíró, albíró, közjegyző, bírósági jegyző1) vagy bírói minősítéssel bíró bírósági aljegyző2) rendelhető ki. Ofc't, ahol szükségesnek mutatkozik, az igazságügy miniszter közhivatali viszonyban nem álló oly személyeket, kik bírói képesítéssel bírnak, ideértve a gyakorló ügyvédeket is, felruházhat azzal a jogosultsággal, hogy a telekkönyvi hatóság azokát is kirendelhesse mint kiküldötteket.3) A kiküldött mellé a 2. §. 1. a) pontjának esetében feltétlenül, a 2. pont eseteiben pedig, ha szükségesnek mutatkozik, egy telekkönyvvezető, segéd-telekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett írnok vagy telekkönyvvezetői minősítéssel bíró díjnok is kirendelhető. A 2. §. 2. b) pontjának esetében a hagyaték-tárgyalást vezető közjegyző azokra az ingatlanokra nézve, amelyek az ő közjegyzői kerületében feküsznek, kiküldetés nélkül jár el, azokra nézve, pedig, melyek közjegyzői kerületén kívül esnek, az eljárás megindítása végett az illetékes telekkönyvi hatóságnak tesz jelentést. 7. §. Az átalakító bizottságnak (2. §. 1. b) és a 6. §. értelelő, ahol a tkvi betétek belső szerkezete, készítésének sajátságos módja vagy más körülmények szükségessé teszik. így például a tkvi betétszerkesztés az 1892 : XXIX. t.-c. 2. §. 2. pontjának esetét nem ismeri, mivel ott a helyesbítés mindig általános, az eljárásnak ezt a részét tehát, bár a bejegyzés feltételei teljesen azonosak, egészen újból és nagyobbrészt eltérően kellett szabályozni. 1) Csak olyan bírósági jegyző küldhető ki, aki a bírói vizsgát letette. Mivel a törvény meghozatalakor jegyzőnek csak azt lehetett kinevezni, akinek bírói vizsgája volt, akkor csak az aljegyzőre nézve kellett e követelményt külön kimondani. 2) Az aljegyzői állásokat jegyzőire rendszeresítették át. 3) Telekkönyvi helyesbítési teendőket ellátó személyzet. Egyik kir. törvényszék elnöke, habár a vezetése alatt álló bíróságnál telekkönyvi betétszerkesztés folyamatban nincsen, azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az 1892 : XXIX. t.-c. alapján ott már elrendelt és ezután elrendelendő telekkönyvhelyesbítési eljárás helyszíni teendőinek ellátására egy betétszerkesztő albíró és telekkönyvvezető avagy egy közhivatalnoki viszonyban nem álló személy (1892 : XXIX. t.-c. 6. §. 3. bek.) alkalmaztassák. A kir. igazságügyministerium kijelentette, hogy a betétszerkesztő közegek oly bíróságnál, melynél betétszerkesztés folyamatban nincs, nem alkalmazhatók és hogy a kérdéses közhivatali viszonyban nem álló személyek a telekkönyvhelyesbítési eljárás helyszíni teendőire csak akkor lesznek kiküldhetők, ha az 1893. évi 24.366. I. M. számú szabályrendelet 18. §-ának végbekezdésében kilátásba helyezett külön rendelet kiadva lesz. (27.923/1894 I. M. sz. közlemény.)