Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1186 zését. Ezen elv alkalmazásának nagy gyakorlati eredményei kívánatossá tették annak kiterjesztését. Ezért alkottatott meg az 1892 : XXIX. t.-c, amely lehetővé teszi, hogy a tényleges birtokos tulajdonosul a telek jegyzőkönyvekbe is bejegyezhető legyen azokban az esetekben, amikor az 1886 : XXIX. és az ezt kiegészítő 1889 : XXXVIII., 1891 : XVI. t.-cikkek a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik é-; megengedte, hogy a telekkönyvi bejegyzéseknek ugyanoly helyesbítései elrendelhetők és foganatosíthatók legyenek, aminők a telekkönyvi betétszerkesztés esetén meg vannak engedve. Ilyen eljárásnak az érvényben álló szabályok szerint tehát helye van : a) egyes községekre vagy a telekkönyvi hatóság területén levő összes községekre és az azok telek jegyzőkönyveiben felvett összes ingatlanokra, ha azt az igazságügy miniszter elrendelte ; !)j a telekkönyvek átalakítása esetén, mikor a telekkönyv átalakítása tárgyában folyamatba tett eljárást a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését és a telek jegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítését tárgyazó eljárással hivatalból és feltétlenül egybe kell kapcsolni és a község telekjegyzőkönyveiben felvett összes ingatlanokra ki kell terjeszteni. Egyes telekkönyvi ingatlanokra : a) ha ezt a tényleges birtokos vagy tényleges birtokostárs ebbeli minőségének igazolása mellett a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványban kéri ; b) kérelem nélkül is, ha a hagyatéki eljárás során az tűnik ki, hogy a hagyatékhoz egészben vagy részben tartozó valamely ingatlan tulajdonjoga a telekkönyvben nincs az örökhagyónak, illetőleg az örökhagyónak és birtokostársának nevére bejegyezve. Az eljárásra, amennyiben maga az 1892 : XXIX. t.-c. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1893. évi 24366. I. M. sz. eljárási rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz, az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891 : XVI. t.-cikkek idevágó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A törvény alkalmazása tekintetében megjegyzendő még, hogy általános telekkönyvhelyesbítő eljárásnak (1892 : XXIX. t.-c. 2. §. 1. pont) egy községre nézve csak egy ízben van helye. Egyes ingatlanokra nézve azonban az érintett eljárásnak (1892 : XXIX. t.-c. 2. §. 2. pont) többször is és mindaddig helye van, míg az illető községről telek jegyzőkönyveket vezetnek. Kivételesen nincs helye az eljárásnak egyes ingatlanokra sem, ha a község telekkönyvére nézve általános telekkönyvhelyesbítő eljárást (id. törv. 2. §.1. pont) kell foganatosítani és ha a telekkönyvi hatóság a helyszíni eljárás megkezdésének határnapját már kitűzte, illetve ha a helyszíni teendők foganatosítása végett a hitelesítő-bizottságot kiküldte, vagy ha a község telekkönyvi