Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

Betétszerkesztés megvizsgálása. 1181 miniszter a betétszerkesztést elrendeli. Ennek a rendeletnek lényegesebb része így szokott hangzani: »Az 1886. év XXIX. t.-c. 24. §-a értelmében a telekkönyvi betétekszerkesztésének foganatba vételét úr vezetése alatt álló kir. mint telekkönyvi hatóság területére ezennel elrendelem. Felhívom ennek folytán urat, hogy az 1893. évi május hó 26-án 19665. I. M. szám alatt kelt itteni általános rendelettel a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvények végrehajtása tárgyában kiadott »Utasítás«-ban, valamint az ezt módosító illetve kiegészítő rendeletekben (Igazságügyi Közlöny tartalomjegyzékének VIII. fejezete) foglalt intézkedéseknek foganatot szerezzen. Felhívom ezzel kapcsolatosan urat arra is, tegye magát mindenekelőtt az 1900. évi július 6-án 40735. I. M. szám alatt kelt rendelet 1. §-a értelmében a netán ott működő vízrendező társulattal, valamint az 1895. évi 18470. I. M. számú rendelet értelmében az illetékes felmérési felügyelőséggel érintkezésbe, utóbbival abból a célból, hogy a fent hivatkozott betétszerkesztési Utasítás 2. §-a értelmében a betétszerkesztés sorrendjét idejekorán megállapíthassa. A sorrend megállapításánál legyen úr figyelemmel az 1886 : XXIX. t.-c. 24. §-ára, valamint az Utasítás 2., 20. és 21. §-aira és arra, hogy a hivatkozott 18470. számú rendelet értelmében a már megállapított sorrendet megváltoztatni csak a pénzügyi hatóság jóváhagyásával szabad. A mi a telekkönyvi betétszerkesztésnek lefolyását a telekkönyvi hatóság területén általában illeti, úr feladata első sorban arra ügyelni, hogy a betétszerkesztő közegek — kivétel nélkül — betétszerkesztési teendővel állandóan és megfelelően foglalkoztassanak. Mindig jó előre kell gondoskodni arról, hogy akkor, amikor valamely közeg a szabályszerű hatáskörébe eső egyik munkálatának (betéttervek készítése, azonosítás, helyszíni bizottsági tárgyalás, betétek tényleges szerkesztése) végéhez közeledik, az ezt követő teendője oly módon legyen előkészítve, hogy ahhoz az előbbi munkálat befejezése után nyomban hozzá foghasson. Ez okból a betétek szerkesztéséhez szükséges segédeszközökről, kataszteri munkálatokról, úrbéri és egyéb birtokrendezési iratokról, térképekről stb. jó előre kell gondoskodni, hogy azoknak utólagos beszerzésük a betétszerkesztőt munkája folytatásában meg ne akassza. Ha valamely községben az úrbéri közösöket az 1890. évi július hó 2-án 20326. I. M. sz. alatt kelt rendelet hatálybalépte előtt tényleg felosztották anélkül, hogy a felosztás bíróilag hitelesíttetett volna, az érdekelt úrbéres község jóakaratúlag figyelmeztetendő, hogy a tényleges felosztás bírói jóváhagyása a most idézett rendelet 47. és következő §-ai értelmében minden különös nehézség nélkül eszközölhető ki. Az egyes községekre vonatkozó betétszerkesztésnél arra kell törekedni, hogy az eljárás elejétől végig egymásután és megakasztás nélkül folyjon. A megkezdett eljárást csupán az alkalmazott közegek személyében rejlő okból (pl. szabadság stb.) félbehagyni rendszerint nem szabad ; a félbeszakításnak csak fontos okból van helye. Ha azonban több községre (pl. egy körjegyzőségnek több vagy valamennyi községére) nézve az együttes eljárás rendeltetett el (Utasítás 2. §. második bekezdés), úgy a tervkészítés mint az azonosítás vagy a helyszíni tárgyalás valamennyi községre nézve egymás nyomában is teljesíthető. A személyzet rendes teendője tekintetében fel kell hívnom figyelmét arra, hogy az 1891. évi július hó 3-án 24341. I. M. számú rendelet első pontja szerint a tervkészítéssel (Utasítás 32—40. §-ai) lehetőleg önálló működési körrel még fel nem ruházott közegek (szakdíjnok, nem önálló írnok) bízandók meg, akik ezt a teendőt mindig valamely gyakorlottabb önálló közeg (telekkönyvvezető, önálló írnok) felügyelete alatt kötelesek végezni. Az önálló működési körrel felruházott közegek tevékenységüket — eltekintve a betéttervek netán szükséges pótlásától — rendszerint az azonosításnál (Utasítás 43—64. §-ai) kezdjék meg.