Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1893. évi 19.665. I. M. számú utasítás 85. §. 831 be, a »Feljegyzésekében a felosztás körülményeit és azt, hogy a többi osztályrészek melyik betéttervben foglaltatnak, röviden megemlíti, a többi tulajdonostársak birtokrészeiről új betétterveket készít, vagy ha valamely tulajdonostársnak más betétterv szerint vannak ingatlanai és az egyesítés vagy egy betétbe foglalás előfeltételei fenforognak, birtokrészét oda vezeti be ; mindezen többi betéttervek A) lapjain pedig a »Feljegyzésekében hivatkozik a megosztás tekintetében arra a betéttervre, melyben az ingatlan előbb osztatlanul volt felvéve. Ha a tényleges felosztás már a kataszteri munkálatban figyelembe vétetett akként, hogy minden osztályos jutalék külön helyrajzi szám alatt vétetett fel, a vázrajz készítése elmarad. Önként értetik, hogy vázrajz készítése abban az esetben sem szükséges, amikor több birtokrészletből álló telekkönyvi jószágtest közös tulajdonosai akként osztozkodtak, hogy ezek mindenike egy vagy több egész, a kataszteri munkálatban külön felvett birtokrészietet nyert osztályrészül. A megállapodásról felvett jegj^zőkönyvben (II. N. 21. §.) a volt tulajdonostársak mindenikének jutott birtokrészletek, hivatkozással a kataszteri térképen előforduló egyes birtokrészletek helyrajzi számaira és esetleg a vázrajzban használt megjelölésre, pontosan feltüntetendők. (Lásd a XIV/a.—XIV/a\ mintákat és a 165. §. IV. alatti jegyzőkönyvét.) A jelen §. szerinti eljárás a 77. §-ban szabályozott eljárással egybekapcsolandó abban az esetben, amikor a telekkönyvileg határozatlan arányban bejegyzett tulajdonostársak az illető ingatlant tényleg felosztották és a nekik jutott területeket külön birtokolják. A külön területek bevezetéséhez szükséges megállapodás létre nem jötte esetében a 84. §. utolsó bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.1) *) A telekkönyvi betétek szerkesztésekor a birtokkészletek eldarabolásához a politikai hatóság engedélye mely esetekben szükséges ? A kir. igazságügyminiszter a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság vezetőjéhez intézett rendeletében kijelentette a következőt: A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvények a telekkönyvi rendelettel elválaszthatatlan kapcsolatban állanak, amennyiben az amazok szerinti munkálatoknál olyan telekkönyveket kell létesíteni, amelyek a közforgalomnak való átadás után a telekkönyvi rendelet szabályai szerint vezethetők és amennyiben a betétszerkesztő bizottságok hatáskörébe számos oly ügy elintézése van belevonva, amelyet a betétszerkesztés esetén kívül a telekkönyvi hatóság van hivatva elintézni a telekkönyvi rendelet szabályainak értelmében. Ezért a most említett ügyek ellátásánál a betétszerkesztő bizottságok a telekkönyvi rendelet szabályait figyelmen kivül nem hagyhatják, habár ezekre a betétszerkesztést tárgyazó törvényekben és a végrehajtási rendeletekben tüzetes hivatkozás nem történik. Kivételt csupán azok az esetek képezhetnek, amelyekben a betétszerkesztési törvények és rendeletek határozottan a telekkönyvi rendelet szabályaitól eltérőleg intézkednek. A telekkönyvi rendelet 56. § a) pontjának értelmében a le- és hozzá-