Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

708 Telekkönyvi betélszerkcsztés. könyvi betétjei elkészültek, további helyesbítési eljárásnak nin­csen többé helye, még akkor sem, ha utólag történt birtokrende­zés folytán a betétek átalakítása válnék szükségessé (24366/893. LM. rend. 1. §.). A betétszerkesztés elrendelése után általában a következő­képen kell eljárni. A telekkönyvi hatóság vezetője mindenekelőtt a netán ott működő vízrendező társulattal, valamint az illetékes felmérési felügyelőséggel érintkezik, utóbbival abból a célból, hogy a betétszerkesztési Utasítás 2. §-a értelmében a betétszer­kesztés sorrendjét idejekorán megállapíthassa. A már megállapí­tott sorrendet megváltoztatni csak a pénzügyi hatóság jóváhagyá­sával szabad. A telekkönyvi hatóság vezetőjének feladata első sorban arra ügyelni, hogy a betétszerkesztő közegek — kivétel nélkül — betét­szerkesztési teendővel állandóan és megfelelően foglalkoztassanak. Mindig jóelőre kell gondoskodni arról, hogy akkor, amikor vala­mely közeg a szabályszerű hatáskörébe eső egyik munkálatának (betéttervek készítése, azonosítás, helyszíni bizottsági tárgyalás, betétek tényleges szerkesztése) végéhez közeledik, -— az ezt követő teendője oly módon legyen előkészítve, hogy ahhoz az előbbi munkálat befejezése után nyomban hozzáfoghasson. Ez okból a betétek szerkesztéséhez szükséges segédeszközökről, kataszteri munkálatokról, úrbéri és egyéb birtokrendezési iratokról, térképek­ről stb. jó előre kell gondoskodni, hogy azoknak utólagos beszer­zésük a betétszerkesztőt munkája folytatásában meg ne akassza. Ha valamely községben az úrbéri közösöket az 1890. évi július hó 2-án 20326. I. M. sz. alatt kelt rendelet hatálybalépte előtt tényleg felosztották anélkül, hogy a felosztás bíróilag hitelesít­tetett volna, az érdekelt úrbéres község jóakaratúlag fig3'elmez­tetendő, hogy a tényleges felosztás bírói jóváhagyása az idézett rendelet 47. és következő §-ai értelmében minden különös nehéz­ség nélkül eszközölhető ki. Az egyes községekre vonatkozó betétszerkesztésnél arra kell törekedni, hogy az eljárás elejétől végig, egymásután és meg­akasztás nélkül folyjon. A megkezdett eljárást csupán az alkalma­zott közegek személyében rejlő okból (pl. szabadság, stb.) félbe­hagyni rendszerint nem szabad ; a félbeszakításnak csak fontos okból van helye. Ha azonban több községre (pl. egy körjegyzőség­nek több vagy valamennyi községére) nézve az együttes eljárás rendeltetett el, (Utasítás 2. §. második bekezdés) úgy a terv­készítés mint az azonosítás vagy a helyszíni tárgyalás valamennyi községre nézve egymás nyomában is teljesíthető. Az 1891. évi július hó 3-án 24341. I. M. számú rendelet első pontja szerint a tervkészítéssel (Utasítás 32—40. §-ai) lehetőleg önálló működési körrel még fel nem ruházott közegek (szakdíjnok, nem önálló írnok) bízandók meg, akik ezt a teendőt mindig valamely gyakor­lottabb önálló közeg (telekkönyvvezető, önálló írnok) felügyelete

Next

/
Thumbnails
Contents