Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)
802 Betélszcrkesztési utasítás. után (43. §.) a helyszíni eljárásra a határidőt (II. N. 8. §.) hirdetmény útján a 2. és 20. §§-okban a kapcsolatos betétszerkesztésre nézve foglalt szabályok figyelembe vételével és lehetőleg akként tűzi ki, hogy az eljárás ideje az illető vidék sürgős mezei munkájának idejével össze ne essék.1) Hirdetmény. A hirdetmény a következő alakban szerkesztendő : A kir- Sbirt'ftg mint telekkönyvi hatóság 19 . . . évi hó ... n .... sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy községre (városra) vonatkozólag az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-cikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a helyszíni eljárás *) A betétszerkesztő bizottság tagjainak szabadságideje által a betétszerkesztési eljárás egyes szakai rendszerint félbe nem szakíthatók. Tekintettel arra, hogy a betétszerkesztésnek félbeszakítása nemcsak az eljárás szabályszerű lefolyásának szolgál nagy hátrányára, hanem a legtöbb esetben az érdekelt községek jogosulatlan megterhelésével is jár, az igazságügyminiszter több adott eset alkalmából ismételten kijelentette, hogy sem az azonosítást, sem a helyszíni tárgyalásokat, sem a betétek végleges szerkesztését akkor, amikor a felsorolt eljárási szakok bármelyike körülbelül három hónapnál nem hosszabb időt fog igénybe venni, csupán csak abból a célból, hogy a betétszerkesztő közegek szabadságidejüket élvezhessék, félbeszakítani rendszerint nem szabad, továbbá, hogy akkor, ha az említett szakok hosszabb időt vesznek igénybe, ezeknek szabadságidővel való Jfélbeszakítását az illető eljárási szak megkezdésétől számított hat hét előtt és az előre látható befejezés előtti hat héten belül kerülni kell. Indokolt kivételek esetében a szabadságidő címén való félbeszakításhoz az igazságügyminiszter hozzájárulását kell kikérni. Alkalma volt továbbá az igazságügyminiszternek kijelenteni azt is, hogy a betétszerkesztési utasítás 45. §-ának amaz intézkedése, hogy a helyszíni eljárás ideje az illető vidék sürgős mezei munkájával össze ne essék, kifejezetten csak az eljárás kezdő határidejének kitűzésére vonatkozik és hogy a sürgős mezei munka egymagában nem szolgálhat indokúl arra, hogy az annak idejére is kiterjedő, de már folyamatban lévő helyszíni működés az illető község terhére szabadságidő által megszakíttassék. Önként értetik, hogy ha a szabadságidő igénybe vétele a fentiek értelmében is csak az eljárás valamely szakaszának félbeszakításával történhetik, a szabadságidőt úgy kell megkezdeni, hogy a helyszíni eljárás félbeszakítása lehetőleg az illető vidék sürgős mezei munkájával összeessék. 4 Azok a betétszerkesztő bírák és albírák, a kik az utasítás 118. §-a értelmében egyidőben több bizottság vezetésével vannak megbízva, szabadságidejüket akkor vegyék igénybe, amikor a szabadságidő kivételének fenti feltételei legalább az egyik község munkájánál fenforognak és a többi községre vonatkozólag a külön jegyzőkönyveket már elintézték. Az ezen kijelentésekben foglaltak figyelembe vétele különösen a kir. törvényszékek elnökeinek képezi kötelességét, midőn az 1887. évi június hó 16-án 21323. sz. alatt (R. T. 1548. 1.) kelt I. M. rendelet 18. és következő §-ai értelmében a betétszerkesztő közegek szabadságidejét kijelölik, de ötelessége az illető kir. járásbíróság vezetőjének is, hogy a szabadságidőz megállapítása tekintetében a részére biztosított befolyást ennek megfelelően érvényesítse. (63491/1898. I. M. sz. közlemény.)
