Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

24 Telekkönyvi helyszínelés. b) Ha a nem nemesi fekvő jószágoknak a lapokba vagy jegyzőkönyvekbe iktatott birtokosai között a tulajdon fölött tisztán magánjogi vita támad, s ha e részben a bizottmány határozata vétetik igénybe : úgy azon esetben, ha a peres fekvő jószágra még semmi betáblázás nem történt, a 31. §. szerint kell eljárni, s ezen tárgyaláshoz képest a lapok vagy jegyzőkönyvek megigazítandók. Ha azonban már betáblázás történt : a betáblázott hitelező megidézendő és az egyesség megkisérlendő. Ha ezen kísérlet nem sikerül, vagy ha a hitelező megidézése lehetetlen 26. §. Az 1840 : XXI. t.-c. 17. §-ának a betáblázott hitelezők biztosítását tárgyazó rendelete, az 1. §-ban említett fekvő javakra vonatkozó minden adásvevési örökbevallásoknál, jószágcseréknél és egyéb tulajdoni átruházásoknál is figyelembe veendő. 27. §• Az új birtokosnak a járási bíró nevében aláírásával és pecsétje alatt kiadandó birtoklevélbe (Gewahrbrief) annak elismerése iktatandó, hogy a kérdéses tulajdon átruházását illetőleg a telekkönyvben ennek száma szerint az illető birtokszám alatt s a felhívott számú lapon, a szórói-szóra bejegyzendő örökbevallás benfoglaltatik. 28. §. Minden oly telekkönyvi lappal, melyre valamely fekvő birtok bejegyeztetett, egy betáblázási lap köttetik össze. Oly járásokban, melyekben valamely szabad királyi város fekszik, az ebben létező betáblázási könyv az 1840 : XXI. t.-c. értelmében s ezen város telekkönyvével egybekötve járási bírósága által folytatandó. Hasonlókép a jászkún helyek és hajdúvárosok betáblázási könyvei is az ideiglenes bírósági szerkezet 9 §-ának i) betűje alatt kijelölt járási bíróságok által folytatandók. 29. §. Minden bejegyzett fekvő birtok után az átírások folytatására több lap rendelendő s a betáblázások végett is minden fekvő birtokhoz több lap csatolandó. Amennyire lehet, minden egy községhez tartozó fekvő birtokokat illető laptk egy külön füzetbe (Ternion) összerakandók. 30. §. Minden betáblázási lapnak a következő rovatokat kell magában foglalnia : az első rovatba a hitelezőnek elő- és vezetékneve iratik be. A második rovat azön okirat kelte napját foglalja magában, melyben a betáblázott határozott összeg van kitéve. A harmadik rovatba a járási bírónak a betáblázást tárgyazó meghagyása egész kiterjedésében keltének kitételével bejegyzendő. A negyedik a betáblázott összeget számjegyekkel mutatja. Ha a járási bíró által be nem táblázott követelés alapján ugyanazon fekvő birtokokban tétetik bírói foglalás : ez a hitelezőnek, a végrehajtási összegnek és a záralávétel napjának kitétele mellett az ötödik rovatba bejegyzendő. A hatodik rovat a megelőző rovatba be nem táblázott, de végrehajtás alá került összegeknek kitáblázásait vagy netalán történt kitörléseit foglalja magában. A különös észrevételek az utolsó vagy hetedik rovatba iktatandók. 31. §. Ha valamely betáblázott hitelező követeléséi betáblázási jogával együtt más harmadik személyre ruházza át, vagy ha valamely betáblázott követelés örökség útján m is harmadik személyre száll által : ezen harmadik személy mint a betáblázott követelésnek új tulajdonosa nevének az illető betáblázási lapra leendő bejegyzését a járási bírótól kérheti és az átruházási és átvételi jognak törvényszerű bebizonyítása után a járási bíró a bejegyzést végzés által megengedni köteles. Ezen végzés az illető betáblázási lapra a 30. §-ban előadott rovatok szerinl és azon leidre, hol a kérdéses követeles betábláztatott, utalva bejegyzendő. 32. §. Minden betáblázási könyvvel egy irománykönyv összekapcsolandó, melybe a betáblázott irományoknak a betáblázási kérő által felmutatót! hiteles másolatai iktatandók. 33. 8- A fekvő javak bejegyzetl tulajdonosainak a telekkönyv illető