Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 38. §. 21 E) A nem nemesi birtokról már elkészített lapok és jegyzökönyvek megigazítása és kiegészítése. 38. §. Ha azon járásban, melyben a nemesi földbirtok fölvétele eszközlendő, az 1849-iki december 28-án kelt telekkönyvi rendtartás1) utasítása szerint a nem nemesi fekvő jószágokróli telekkönyvi lapok már elkészíttettek, vagy a bejelentési jegyzőkönyvek már fölvétettek : a járás számára rendelt felkészítő köteles ezen lapokat vagy jegyzőkönyveket magával hozni s x) Az 1849. december 28-áa ke!t legföls^bb elhatá-ozás alapjáa'a császári teljhatalmú polgári biztos által 1850. január 14-én kibocsátott hirdetés, melynél fogva az ideiglenes rendelel közzététetik: a járási bíróságoknál vezetendő telek és betáblázási könyvek tárgyában. 1. §. A járási telekkönyvbe bejegyeztetnek minden járásbeli bármely fekvő javak, azokat kivéve, melyek az 1848-ik év előtt nemesi birtok gyanánt tekintettek. 2. §. Ha a járás kerületébe valamely szabad királyi város vagy oly más hely esik, mely az 1840. XXI. t.-c. rendeletéhez képest telek- és betáblázási könyvvel el van látva : ezen könyvek a járási bíróság által a jelen rendeletben megszabott módon folytatandók. Mind a már fennálló telekés betáblázási-könyvi hivatalok mind pedig az újonnan felállítandó telekkönyvi hivatalok is az illető járási bíróságnak segédhivatalai. 3. §. Ha a fennebbi szakaszban érintett valamely hely az idézett törvény jelesen a 15. §. rendeletének a telekkönyvnek a betáblázási könyvvel való összeköttését illetőleg eleget nem tett, a járási bíróság ezen rendeletnek foganatosítását eszközölni köteles. 4. §. Ha az 1. §-ban említett valamely fekvő birtoknak tulajdonosa vagy zálogbirtokosa, azt a járás telekkönyvébe bejegyeztetni kívánja és maga részére egy betáblázási lapot óhajt megnyittatni : köteles először a tulajdoni-, illetőleg zálogjoga kimutatására a törvény értelmében elegendő bizonyítékokat, másodszor annak hivatalos elismerését, hogy ő a kérdéses fekvő jószágnak valóságos birtokában van és harmadszor a bejegyzendő birtokra történt betáblázások iránt vagy afelől, hogy semmi betáblázás sem történt, azon hatóság levéltára által, mely alá a fekvő birtok a betáblázást illetőleg tartozott, kiadandó hivatalos bizonyítványt a járási bíróság elébe terjeszteni. 5. §. Minden ily bejegyzést tárgyazó kérelem következtében a járási bíróság a folyamodványnak lényeges tartalmát azon községben, melyben a^ birtok fekszik, az eddigi szokott módon oly megjegyzéssel köteles közhírré tenni, hogy mindenki, aki a folyamodónak tulajdoni s illetőleg zálogjoga elleni felszólalásra magát jogosítva érzi: ezen felszólalást legfelebb harminc nap alatt a járási bíróságnál bejelenteni tartozik, ellenkező esetben az többé figyelembe nem vétetik. 6. §. A járási bíróság a fekvő jószág tulajdoni- vagy zálogjog birtokát a folyamodó nevére a felmutatott adatok szerint csak akkor jegyezheti be, ha ezen határidő alatt felszólalás nem történt. Ezen bejegyzés alkalmával a már megtörtént betáblázások is eddigi törvényes elsőbbségök szerint beiktatandók. 7. §. A 4. §-ban elősorolt adatokat a még be nem jegyzett fekvő jószág tulajdonosa is szintúgy köteles bemutatni azon esetben, ha ezen fekvő jószágot eladni, elcserélni, vagy annak tulajdoni jogát más módon akarja más valakire átruházni, minthogy jövendőre az 1. §-ban említett fekvő javak tulajdoni jogának megszerzése csak a tulajdonosnak a telekkönyvbe való bejegyzése által eszközöltethetik.