Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 24—27. §. 17 fordulhat elő, a bizottmány egy részrehajlatlan s a helybeli birtokviszonyokkal ismeretes egyént köteles képviselőül kirendelni, ezzel a nyomozásokat megtenni s erről a megyéi törvényszéknek vagy járási bíróságnak, aszerint, amint nemesi vagy más birtok forog kérdésben, haladék nélkül jelentést tenni. A bíróság köteles ezen képviselőt, vagy ha ez ellen nehézségek léteznének, valamely más törvényes képességgel bíró egyént az általános polgári törvénykönyv 276. §. rendelete szerint gondnokká nevezni s erről a bizottmányt értesíteni. 24. §. Ha valamely telekkönyvi jószágnál vagy ennek nagyobb avagy kisebb alkatrészeinél naszonbéri viszonyok fordulnak elő : ezek a telekkönyvi jegyzőkönyvben megjegyzendők s ennél a felek kívánatára a tartam s a kölcsönös jogok és szolgálmányok tekintetébeni különös sajátságok is röviden előadandók. A haszonbérlőknek kijelentendő, hogy nekiek, ha ők úgy vélik, hogy a haszonbéri jószágokra az 1840 : XXII. t.-c. 37. §-aJ) értelmében dologbani jogokat szereztek, szabadságukban áll azokat a hirdetményi határidő alatt (46. §. c) a bíróságnál bejelenteni s a teherállapotba bejegyeztetni. Ha kétség vagy vita támad az iránt, vájjon ezen viszony tisztán magánjogi, haszonbéri vagy úrbéri viszony-e, a bizottmány a 30. §. szerint köteles eljárni. 25. §. A gyámsági és gondnoksági hatóságok, valamint az atyák, gyámok és gondnokok kötelesek arra ügyelni, hogy a gyermekeket s gyámoltakat illető jogok a bizottmányi tárgyalásoknál érvényesíttessenek. Egyébiránt mindenki s különösen a községi választmány hivatva van, a bizottmányt nemcsak a kiskorúak és gondnokság alattiak jogaira, hanem a nőket és özvegyeket férjeik ingatlan vagyonához az országos törvények szerint illető igényekre is figyelmeztetni. 26. §. Ha valamely földbirtokos a birtokállapota fölvételénéli közremunkálását megtagadná : az a telekkönyv céljáról kellő módon fölvilágosítandó. Ha az ilyes felvilágosítás lehetetlen vagy sikertelen : úgy az ő költségére s veszélyére egy, az ő birtokviszonyaival ismeretes részrehajlatlan egyén a bizottmány által rendelvény mellett képviselőül nevezendő s a tárgyalás ezzel folytatandó. 27. §. A telekkönyvi jegyzőkönyvek szerkesztésénél általában következő módon kell eljárni. a) Minden jegyzőkönyvben balról a megye vagy kerület s jobbról a község neve kiteendő. b) A jegyzőkönyv bevezetését a földbirtokossal vagy képviselőjével folytatott tárgyalás rövid előadása képezi. c) Ezután a jószág nevének és minőségének előadása mellett *) Közölve a 46. §. jegyzetében. Sebess : Telekkönyv. 2