Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 17. §. 1 1 földesurak birtokába jutottak : azok a tulajdonos választása szerint vagy annak nemesi jószágösszletéhez írathatnak, vagy mint külön telekkönyvi jószágok azon községeknek, melyben feküsznek, telekkönyvébe vétethetnek föl. e) Oly fekvő javak, melyek valamely községnek mint ilyennek (in corpore) tulajdonai, vagy annak az elkülönítés megtörténte után jutnak, egy telekkönyvi jószággá egyesítendők, ha különböző minőségük vagy rendeltetésök az elkülönzést szükségessé nem teszi, vagy legalább azt célszerűnek nem tanúsítja. 17. §. A polgári ingatlan javak tekintetében oly helyeken, hol az 1840 : XXI. t.-c.1) értelmébeni telek- és betáblázási ^Adóssági követelések elsőbbség végetti betáblázásáról szóló 1840 : XXI. t.-c. »1. §. A betáblázásnak mindig azon köztörvényhatóság előtt kell történni, hol az adósnak javai, melyekre a betáblázás intéztetik, feküsznek. Ugyanazért a nemesi és jobbágyi javakra nézve az illető megyének közgyűlése előtt — szabad királyi városokban, a Jász-Kún kerületekben fekvő javakra nézve a városi tanács rendes ülésén — a Hajdú városokban a kerületi gyűlésben — a bányai vagyonra nézve pedig a bányászati hegymester és jegyző előtt vagyon csak helye a betáblázásnak. Máshol történt betáblázások törvényes erővel nem bírnak. 2. §. Azon betáblázás, mely egyik megye vagy törvényhatóság előtt történik, az adósnak más megyében vagy más törvényhatóság alatt lévő javára soha ki nem terjed, még akkor sem, ha ezek csak részei vagy tartozmányai (appertinentiae) volnának azon nagyobb jószágnak vagy uradalomnak, melyre nézve a betáblázás történt. 3. §. Megyei kisgyülésen történt betáblázásnak törvényes ereje csak azon közgyűléstől számítandó, melyben a kis gyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett ; ugyanazon közgyűlésen történt betáblázások pedig, a gyűlésnek bármelyik napján történt légyen is a betáblázott iromány felolvasása, különbség nélkül ugyanazon egy napon történteknek tekintendők. 4. §. A betáblázásnak, hogy törvényes erejű legyen, előbb kell történni, mint a csődület iránti folyamodás benyújtatott. Később történt betáblázások semmi erővel nem birnak. 5. §. A betáblázott követelés, csődület esetében, más hasonnemü, de be nem táblázott követelések előtt kielégítési törvényes elsőbbséggel bír. Korábban betáblázott követelés a későbben betáblázottat kielégítésére nézve megelőzi. Ugyanazon közgyűlésen vagy városi tanács előtt ugyanazon napon történt betáblázások között az adóslevél kelte határozza el az elsőbbséget. 6. §. Jövendőre a betáblázásból származó kielégítési elsőbbség az adósnak csak ingatlan javaira terjed. Ingó javakra betáblázást intézni vagy az ingatlanokra történt betáblázásnak erejét ingókra is kiterjeszteni, ezentúl soha semmi szín alatt nem lehet. 7. §. Az eddig történt betáblázások azonban mind azon csődületekben, melyek már folyamatban vannak, vagy a jelen törvény kihirdetése után három esztendő alatt fognak támadni, az adósnak ingó javaira nézve is adnak a hitelezőnek elsőbbséget, de az ezen három évnek lefolyta után támadó csődületeknél az eddigi betáblázásoknak ereje is az adósnak egyedül ingatlan javaira terjed. 8. §. Betáblázások alkalmával a kötelezvények mindenkor eredetben — a kereskedői könyvek kivonatai pedig s a váltótörvényszékek olyan ítéletei, melyekre nézve a hitelező az adósnak ingó javaiból teljes kielégítést nem nyert, hiteles formában beiktatandók. 9. §. Minden betáblázandó követelésnek határozott sommáról kell