Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 15. §. 9 15. §. A telekkönyvi jószágok alakításánál a nemesi fekvő javak tekintetében a következő elvek érvényesek : a) Minden nemesi földbirtok, mely mint különös mezőgazdászati jószág (uradalom) egy vagy több személyek által (azonban természeti felosztás nélkül, 13. §.) bíratik, és pedig az eddigi jószágnév alatt foglalt s ugyanazon megyében fekvő, minden hozzávaló alkatrészekkel s tartozmányokkal együtt egy saját telekkönyvi jószágot képez. b) Azon tartozmányok, melyek valamely más megyében feküsznek, a telekkönyvi előmunkálatoknál külön telekkönyvi jószágokkép veendők fel. A tulajdonosnak azonban jogában álland annak idején, míg a régi teherállapot helyesbítése befejeztetik, az említett tartozmányoknak a főjószághoz írását eszközölnie. Az ilyes hozzáírás azonban csak akkor engedtethetik meg, ha a tartozmányok vagy adósságmentesek vagy ugyanazon adósságokkal s hasonló rangsorozatban terhelvék mint a fő jószág. c) Az a) alatt kijelölt jószág tulajdonosának szabadságában áll, a hozzátartozó alkatrészek terjedelmének és távoli fekvésének figyelembe vételével netalán a megyei vagy kerületi hatóság által jóváhagyott különös jószágnevezetek meghatározása mellett több telekkönyvi jószágokat képeznie.1) d) Közbirtokosságokban vagy nemesi községekben minden házas azaz laképülettel ellátott belső telki birtok : egy külön telekkönyvi jószágot képez. Ha egy vagy több ilyes birtokok tulajdonosa külső telkeket vagy laképület nélküli belső telkeket is bír : szabadságában áll, minden vagy néhány ilyes telkeket egymással vagy valamely házas belső telki birtokkal egy telekkönyvi jószággá egyesíteni vagy azokból külön telekkönyvi jószágokat alkotm. Azon belső vagy külső telkek, melyek minden vagy néhány közbirtokosoknak közös, vagy a községnek mint ilyennek (in corpore) sajátját képezik, külön telekkönyvi jószágokkép kezelendők. e) Más nemesi fekvő javak, melyek sem valamely jószágnak nem alkatrészei, sem közbirtokosságokban nem léteznek : külön telekkönyvi jószágokat képeznek. /) Ha valamely közös jószág megosztatott, azon fekvő mint : a pénzverés vagy posta joga és más fe.'edelmi haszonvételek, kincstári javak, bányák és sóaknák, adók és vámok, az álladalom vagyonának hivatik.« 1) Az uradalmi össztelekjkönyvek alakítására vonatkozó szabályok. Idevonatkozólag 1. még az 1853. szept. 16-án kelt helvszínelési utasítás 24., 26., 29. és az 1855. február 26-án kelt helyszinelésf rendelet 10. §'-át. A nemesi javaknak a jelen szakaszban tervezett telekkónyvezése nem vitetett következetesen keresztül. Az újabb jogfejlődés pedig a telekkónyvezés e módjának határozottan ellene van. L. az 1886 : XXIX. t.-c. 2. §-ának 2. bekezdését s a betétszerkesztési útasítás 20. §. 2. pontját és 33. §-át, melyek az uradalmi össztelekjkönyvek felbontását kötelezöleg elrendelik'