Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 1—3. §. 5 gok számára a következő határozatokat találom kibocsátandóknak : I. Ügyvezetés. 1. §. A nemesi fekvő javakat illető telekkönyvek készítésének vezetése a telekkönyv-igazgatóságra bizatik. mely a nem nemesi fekvő javakat illető telekkönyvek behozatala végett a főtörvényszék (kerületi fötörvényszék, báni tábla, tartományi főtörvényszék) székhelyén már kirendeltetett. 2. §. A telekkönyvek készítése az ezen rendelet elején nevezett koronaországok mindegyikének területében hivatalból foganatosítandó, de főkép azon megyékben kezdendő meg, melyekben az a különnemű birtokviszonyok tekintetbe vételével legkönnyebben kivihetőnek látszik. Egyszersmind a földbirtokosoknak szabadságára hagyatik e részbeni kívánságaikat a telekkönyv-igazgatósággal tudatni, mire ez tüstént a szükséges nyomozásokat megtenni s azután a telekkönyvi előmunkálatok megkezdése iránt intézkedni köteles. 3. §. Azon hatóságok, melyek a birtokviszonyoknak az 1853. márc. 8-iki nyíltparancsok2) szerinti szabályozására hivatvák : kötelesek az ez iránt folyamatba tett tárgyalásokat és pereket s különösen a létező tagosítási ítéletek kért végrehajtásait a telekkönyv-igazgatóságnak bejelenteni s ezzel a tagosítási munkálatot haladék nélkül közölni. 1) A tkvi helyszínelés Magyarországon 1853. évben vette kezdetét s általánosságban 1862—63.- évben nyert befejezést. Egyes községek helyszínelése azonban elmaradt. Ezeknek tkvi helyszínelése az 1870-es években jobbára foganatosítva lett. Legutóbb az igazságügyminiszter 1904. nov. 4-én 31.427. sz. a. kelt rendeletével Csütörtök és Marikó, 1905. máj. 10-én 14.633. sz. a. kelt rendeletével Kunfalva trencsénmegyei községek határainak tkvi helyszínelését rendelte el és pedig az első két községnél a birtokrendezési kiosztási térképnek tkvi térkép gyanánt való átvételével; az utóbbinál az úrbéri rendezési felvételi térkép és földkönyvnek az időközi változások mérnök által való helyesbítésével. Azt, hogy e helyszíneléseknél az 1853. ápr. 18-i, az 1853. szept. 16-i, 1854. júl. 23-i és 1855. febr. 26-i rendeletek milyen eltérésekkel voltak alkalmazandók a kiadott eljárási utasítások részletesen előírták. A tkvi helyszínelés mindhárom községre nézve be van fejezve. A volt katonai határőrvidék területén levő Hertelendyl'alva, Sándoregyháza, Torontálerzsébetlak, Székelykeve, Ruszkabánya, a hozzátartozó Ruszkiczatelep és Nándorhegy községekre nézve a tkvi helyszínelés az 1897. évi 47.532. I. M. szám alatt kiadott határőrvidéki betétszerkesztési utasítás értelmében az állandó földadókataszteri munkálatok alapján, azok adatainak átvételével történik, amely eljárás eredményében az illető községekre nézve egyúttal a tkvi betétek elkészítését is jelenti. E községek közül már csak Ruszkabánya, Ruszkiczatelep és Nándorhegy községek határairól nincs telekkönyv. Ennek elkészítése azonban rövid idő kérdése, mivel a tkvi betétszerkesztés a 21.875/1910. I. M. sz. alatt kelt rendelettel a karánsebesi kir. trvszék területére már elrendeltetett. E munkálatok teljesítésével az ország egész területe telekkönyvileg helyszínelve lesz. 2) Az úrbéri jogviszonyok szabályozásáról szólt.