Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

Bevezetés. XXXIII A betétszerkesztés befejezése után a kataszteri térképnek az országos kataszteri felmérés közegei által készített másolata szolgál telekkönyvi térkép gyanánt (1886 : XXIX. t.-c. 25. §.). A telekjegyzőkönyvek, birtokrészletlajstromok, vázlatrajzok és betűsoros névjegyzékek szerkezete tárgyában a helyszínelő bizottságok számára adott utasítások ezen munkálatok vezetésénél a telekkönyvi hatóságokra nézve is kötelezők. V. A telekkönyveket jelenleg a kir. törvényszékek és azok a kir. járásbíróságok vezetik, amelyek telekkönyvi hatósággal vannak felruházva. Az új perrendtartás életbeléptetéséről szóló — a képviselőházba már benyújtott — törvényjavaslat (1. a 702. lapon) értelmében a telekkönyvi hatóságot kizárólag a kir. járásbíróságok fogják gyakorolni oly módon, hogy az igazságügyminiszter megállapíthatja, hogy a telekkönyvi hatóság egy vagy több ugyanazon törvényszék kerületébe tartozó más járásbíróság területére is kiterjedjen. Szabály, hogy minden községről külön kell a telekkönyvet vezetni és hogy minden ingatlant annak a községnek a telekkönyvébe kell nyilvántartani, amely községhez az a közigazgatási beosztás szerint tartozik. (Lásd idevonatkozólag különösen a 8688/1892. I. M. sz. igazságüg3Tminiszteri rendeletet a 585. lapon). Vannak ingatlanok, amelyek nincsenek telekkönyvezve (nem telekkönyvezett ingatlanok). Ezek részint olyanok 1. amelyeket az érvényben álló szabályok értelmében nem is kell telek könyvezni (az országos utak, folyóvizek és patakok, közhasználatra szolgáló terek, utcák, erdei és mezei dülőutak), részint olyanok, 2. amelyek telekkönyvezve vannak ugyan, de nem az illető község telekkönyvében, hanem a vasutaknak és csatornáknak összpontosított, a magyar szent korona országainak egész területére nézve Budapesten vezetett telekkönyvében, vagy végül olyanok 3. amelyeknek felvéve kellene lenniök a rendes telekkönyvekben, de nincsenek, vagy mert akkor, amikor az illető község területére nézve a telekkönyv elkészült, még olyan ingatlanok voltak, amelyeket nem kellett telekkönyvezni (pl. a közteret a város csak utóbb osztotta fel házhelyekre), vagy általán csak utólag képződtek (pl. folyamban sziget támadt), vagy mert a telekkönyv felvétele nem történt a kellő pontossággal. Ez utóbbiakat (a 3. alattiakat) pótlólag telekkönyvezni kell. Az utólagos felvétel ott, ahol betétszerkesztés még nem volt, Sebess : Telekkönyv-. III