Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1855. der. 15-i rendelet 50—öl. §. 3C5 50. §. A telekkönyvvezetés tekintetében úgy a telekjegyzőkönyvekre (6. §.), mint a különös betétekre nézve is (44. és 45. §.)/) következő ideiglenes szabály éivényes, míg e tárgyban végleges törvény nem bocsáttatik ki. II. cím. A biriokállási, tulajdoni és teheralap tartalma. 51. §. A birtokállási lapon a telekkönyvi jószágtest tárgyilagos ismertetőjelei szerint különös jogi minőségének rövid kijelölésével táblás átnézet alakjában adatik elő. Ezen alakban vezetendő a birtokállási lap tovább is. Ha valamely telekkönyvi jószágtest tárgyilagos terjedelme változik, a lejegyzendő részlet aláhúzandó, a hozzáj egyzendő részlet pedig a tárgyilagos ismertetőjelekkel a folyó sorszám alatt jegyzendő be. Mindkét esetben a sorszám, mely alatt a bírósági le- vagy hozzájegyzési rendelet a tulajdoni lapon be van jegyezve, a jegyzet rovatában idézendő (52. §. f.). A birtokállási lap azonban, az abban kijelölt birtokrészletek külső ismertetőjeleinek, minőségeinek és előadott térmértékének2) valóságáért3) nem kezeskedik. 1) A betétek szerkesztését csak az 1886 : XXIX. t.-c. rendelte el. (Budapest pesti részén már az 1874 : XVII. t.-c.) 2) A métermérték behozataláról szóló 1874: VIII. t.-c. 16. és 18. §-a így szól: »16. §. A jelen törvényben meghatározott új mértékrendszer 1876 január 1-én lép érvénybe s ezen időponttól kezdve a közforgalomban, a 18. §-ban tett kivétellel, kizárólag az ezen törvényben meghatározott mértékek használandók. Az említett időpont előtt kötött szerződésekben előforduló régi mértékek a szerződéseknek a mondott időpont után történő teljesítése alkalmával a 9. §-ban foglalt arány szerint átszámítandók. 18. §. A földterület mennyisége jogügyletekben és mindennemű magánjogi okiratban a 16. §-ban meghatározott időn túl is az eddigi mérték szerint fejezendő ki s a telekkönyvi bejegyzések is az eddigi szabályok szerint eszközlendők, szabadságukban állván a feleknek az okiratokban az eddigi mértékhez az új mértéket is hozzáírni. A földadó-alap tekintetében a törvényhozás további intézkedéséig szintén a jelenlegi területmérték tartatik fenn. A tengeri hajózásnál az egyenlítő egy fokának 60-ik részét tevő tengeri mérföldnek és az 1871 : XVI. t.-c. által megállapított hajótonnának használata e törvény által nem érintetik.« A mértékekről szóló 1907 : V. t.-c. 13. §-ának 1. pontja ezeket rendeli: »A jelen törvényben meghatározott törvényes mértékek használata alól a következő kivételek állapíttatnak meg : 1. A földterület mennyiségének kifejezésére az alábbi 14. §. értelmében átszámított régi mértékek használata érintetlenül marad mindaddig, amíg az adókataszterben és a telekkönyvben az ingatlanok területe a jelenleg alkalmazásban levő mértékegységekben fejeztetik ki. A felek ügyleteikben az eddigi mértékek mellett a jelen törvény 3. §-ában meghatározott új mértékeket is használhatják.* A 3. §. szerint területmérték egység a négyzetméter ; jelzése m2. Földterületmértékek még száz m2 = ár (a), tízezer m2 = hektár (ha). A 14. §. szerint : 1 m2 = 0-27804 bécsi négyszögöl. Sebess: Telekkönyv 20