A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

Sí ben a czég egyik nevét az egyik, másik nevét a másik társtag irja, törvénybe nem ütközik, mert a czégjegyzés ezen módja nem tekinthető a czég részleges jegyzésének és nem is szolgálhat a közönség félrevezetéére. (XXXVIII. 120.) A czég valódiságának a kereskedelmi törvényben kimondott elvéből következik, hogy a kereskedőczég birtokosa személyének vagy üzletének közelebbi megjelölésére szolgáló toldás csak olyan lehet, mely a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak megfelel. Ennélfogva ezen szavaknak : «Első magyar» felvétele a czégbe és a czégnek ilyképi bejegyzése az 1884 XVII. tcz. 58. §-a alapján csak ugy foghat helyet, ha a folyamodó azok valóságát igazolja. (XXXIX. 68.) V. C£IM. Czégvezetök és kereskedelmi meghatalmazottak. A kereskedelmi utazó nincs jogosítva arra, hogy főnökének nem az általa kötött ügyletekből künlevő követelései tekintetében a fizetésre halasztást engedélyezhessen. (XXVII. 9.) A czégvezető különös meghatalmazás nélkül csak az oly ügyletekre és jogcselekvényekre van feljogosítva, melyek rendszerint kereskedelmi üzlet folytatásaként jelentkeznek, de nincsen felhatalmazva az egész üzlet átruházására, mert ez kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletnek nem tekinthető. (XXVII. 87.) A kereskedelmi utazónak ügyköre ki nem terjed arra, hogy a már megkötött ügyletet ismét felbonthassa. (XXIX. 34.) Az üzletben alkalmazott egyetlen segéd, ha a főnök nem lakik a telep helyén, az üzlet vezetésével megbízott oly kereskedelmi megbízottnak tekintendő, kinek jogköre mindazon ügyletekre kiterjed, melyek az ily ügylet folytatásával rendszerint járnak, s így kiterjed arra is, hogy az üzlet részére árukat vásároljon. (XXIX. 90.) A vevő a kereskedelmi utazónak hatályosan fizethet akkor is, ha azon számla szélén, melylyel az áru küldetett, oly nyomtatott általános figyelmeztetés olvasható, hogy az eladó csak oly fizetéseket ismer el, melyek közvetlenül neki, vagy meghatalmazásával ellátott személyek kezéhez teljesíttetnek, mert ily általános figyelmeztésnek joghatálya nincsen, a kereskedelmi meghatalmazott törvényes jogkörének korlátozása harmadik személyek irányában csak azon esetben lévén hatályos, ha az illető vevő erről különösen értesíttetik. — Ha a hitelező adósát nem értesítette kereskedelmi utazójának elbocsátásáról és az ügylet megkötése óta nem telt el annyi idő, hogy az adós a meghatalmazásnak időközben történt visszavonását vélelmezhette vagy valószínűnek tarthatta volna, az esetben a hitelező az utazó kezéhez teljesített fizetést érvényesnek elfogadni tartozik. — A kereskedelmi utazónak jogköre különös meghatalmazás hiányáFelsőbirós. gyak. II. (Tárgym. V.) 6