A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

79 zárlatot elrendelő hagyatéki bíróság mint fórum gestae administrationis az 1881 : LX. tcz. 253. §-a értelmében a hagyatéki eljárás során elrendelt zárlatok eseteiben is alkalmazandó 245—272. §-aiban emiitett és mindazon más teendőkben is hivatva van eljárni, melyek a zárlatból és a zárgondnoki kezelésből folynak. (XXXI. 69.) A bírósági iktatók hivatalos hatásköre nem terjedvén ki arra, hogy hivatalos bizonyítványt állítsanak ki arról, hogy végrehajtás lett elrendelve és foganatosítva, az ily bizonyítvány a veszély valószínűségének bizonyítására el nem fogadható. — Végrehajtás elrendelése tárgyában a másodbiróság végérvényesen határoz. (XXXVII. 78.) Az 1881 : LX. tcznek a zárlatot tárgyazó felperesi igénykeresetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, zárlat esetében a 92. §-ban meghatározott igénykeresetnek helye nem lehet. (XXXVII. 92.) KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Altalános határozatok. A tőzsdeszokások külön kikötés nélkül is kereskedelmi szokásjognak tekintendők oly felek közt, kik egymással hosszabb idő óta folyton tőzsdeügyleteket kötnek, és mint ilyenek, e szokások a keresk. törv. 1. §-a értelmében irányadóknak tekintendők. (XXXIII. 92.) ELSŐ RÉSZ. II. C^IM. Kereskedelmi cségjegyzékek. Ha czégbejegyzési ügy felfolyamodás folytán felsőbirósági felülvizsgálás alá kerül, a felsőbíróság jogosítva és kötelezve van hivatalból vizsgálni azt, vajon a czég bejegyzéséhez szükséges kellékek mindegyike fenforog-e. (XXVIII. 34.) A czégjegyzékek főrendeltetése az, hogy azoknak, kik valamely bejegyzett czéggel összeköttetésbe lépnek, alkalom nyujtassék arra, hogy a czégjegyzékből és a bejegyzés alapjául szolgált iratokból teljesen megbízható módon tájékozást szerezhessenek az iránt, hogy a czégnek, melylyel összeköttetésbe lépni szándékoznak, ki a tulajdonosa. (XXXVII. 12.)